Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

V. Nyilasy Judit: Gyümölcsaszalás Zengővárkonyban

- 17e sőn szedik le, amikor már a fán megpittyed, kevésbé esik össze, mázsánként 3o-35 kg.-ot ad. Aszalás után a gyümölcs kisebb mennyiség esetében házilag szőtt, ritkás vászonzacskókban rúdra akasztva, általában azonban száritókon, cserényeken, papíron szétteritve és letakarva, padláson, góréban vár az értékesitésre. Az aszalék értékesítése és felhasználása a háztartásban. Zengővárkonyban a gyümölcsaszalők a legi.Y.sebb emberek visszaemlékezése szerint is mindig piaci értékesitésre került. A vonatközlekedés megindulása előtt A9oo-as évek legeleje/ gyalogszerrel fejeztek vele kerek kosarakban Bonyhádra, Pécsre. A vonat meginduláaa óta azonban szinte kizárólagossá vált a Pécsett való árusitás. Bonyhádra ugyanis csak szekérrel mehetnek, s igy két embert foglal le az árusitás: egyik a szekérre vigyáz, mig a másik a lerakott aszalékot eladja: ezenkívül a nyári dologidőben a szekérre is nagyobb szükség van a gazdasági munkáknál. Az aszalékot kisebb, 8-lo kg.-os vászonzacskókban viszik eladásra. Apránkénti eladása egész télen át tart, sőt a nagyböjt idején különösen nagy a kereslete. Az értékesitéskor mutatkozik meg különösen az aszalókemencében történő száritás előnye. Az ilyen aszalék nem hamus, nem füstös, mint a sütőkemencében száradt, nem is szárad olyan szivóssá, mint a napon. A szilva nem szürke, hanem fénylő héjú, s ha a tél folyamán ki is veri a cukor, napra kitéve, visszanyeri a fényét. Nagyban történő értékesitésre szinte kizárólag az ilyen aszalék tarthat igényt. Helybe jönnek érte a kereskedők, vagy kórház stb. szükségletének kielégítését szolgálja. Van azonban háztartás, ahol a nagybani értékesítés lehetőségét nem használják ki, az aszalékot alkalmanként váltják készpénzre. A piacozás asszonyok, a nagybani értékesítés férfiak dolga. Az aszalék értéke ma /1352/ kilogrammonként: szilva 8 Ft,, alma, körte, berkenye stb. tisztán 5-6 Ft., a kevert 6 Ft., /ebbe azonban szilvából csak egy-két szem kerül, mivel az a legértékesebb/. Magukban a háztartásokban a tél folyamán 5-15 kg.aszalék fogy el. Kizárólag főzve, "kompótnak", kenyér nélkül fogyasztják. Főtt tészta, különösen darázstészta mellé, adatközlőim tudomása szerint, inkább csak a németség fogyasztja. Evés után, fonás közben, esti beszélgetés mellett ízletes csemege, s a nem gyümölcstermő vidékről jött vendégnek szíves kedveskedés. Zengővárkonyban a gyümölcsaszalás, általában a gyümölccsel való munka nem elsőrendű fontosságú a község gazdálkodásában; megszok-