Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Földes László: A juhtartás tipusai és épitményei a Kárpátmedencében

3, Az esztrenga melletti kaliba szintén ágasfás szerkezetű kis ínyhelyféleség az akolban háló juhokat órző pásztorok számára, éjszakára. Ennek semmilyen jellemző neve nincsen, mindenütt másképp nevezik vagy egyszerűen kalibán

ak. Közös jellemzői a havasi juhászat építményeinek, hogy szilárdak, mozgatna

tatlanok, egész nyáron át ugyanazon a helyen állanak. II. Kosarazó juhászat. Erdélyben és a Felvidéken, a falvak nyomásrendszerben . müveit határain, az ugaron hagyott szántóföldeken, tarlókon és réteken az u.n. kosarazó juhászat általános. A kosár /a szó a bolgár, szerb-horvát, szlovák, lengyel,ukrán, román nyelvekben/ részekre szétszedhető karám, amit odább-odább állítanak fel és ezáltal a benne éjszakázó nyáj trágyázza a földet vagy rétet. Mivel a határok tulajdonjogilag erősen elaprózottak, a juhászat igy - a kosarazás miatt - állandóan vándorol, és ehhez a vándorláshoz alkalmazkodtak as építmények is konstrukciójukban: az esztena itt vagy oldalfalaira szétszedhető vagy kerekeken vontatható odább, az esztrenga a kosár egy része s a kis pásztorkaliba szintén az állandó vándorláshoz alkalmas kis védőfedél, amit két csáklyára tűzve kitámaszt a pásztor vagy olyan könnyű kis alkotmány, amit a pásztor felemel és tovább-tovább visz. Es a fajta kosarazó juhászat, szemben a havasival, teljesen a földműveléshez kapcsolódik, a mezőgazdálkodást szolgálja a talaj javításával, területe a megművelt határ. Példaként idézhetjük Székelyhidegkut községet, melynek havasa egyáltalán nem volt, a határ szántóföldekből állott, melyet 3-as forgóju nyomásrendszerrel müveitek, /1. ábra/ legelőül az ugar szolgált, tehát ezen folyt a kosarazó juhászat a leirt mozgó építményekkel. - Érdekes átmenetekkel is találkozni. Például egyes nagyhatáru székely községekben a falu körüli nyomásrendszerben müveit szántó-föld-határon kosarazó juhászat folyt, az erdőöv fölötti havasi legelőkön pedig az I. típusnak leirt forma, ^.ábra/. A legtöbb helyen a tagosítással, a századfordulón megszűnt a nyomásrendszer, s sa az a helyzet, hogy tavasszal csak a határ letiltásáig, május elejéig kosaraznak a szántókon, letiltás után a juhnyájak, juhászatok kivonulnak a havasi legelőkre s itt nem kosaraznak - még ha ki is viszik a kosarat, itt nem forgatják, hanem egy helyben, mintegy megmerevedve marad - ősszel Kisasszony-nap táján, határszabaditás után