Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Maksay Ferenc: A szentivánnapi tüz első hazai emléke

A SZEMTIVAMMAPI-TÜZ BISO HAZAI EMUK 8 Szentivánnapi hagyományok as egykori orszégterületnek csaknem minden tájáról ismeretesek; a legtöbb éa legjellegzetesebb adat mégis, az északi peremről, javarészt palóc nyelvterületről való. /lflíépr, III. 519 skk. IV. 278. akk. Rőhelm G.: Magyar néphit és népszokások 3o9. akk, MIT II. 2o4-294./ A szokásnak eddig ismert legrégibb följegyzését /1626/ is északon, Zemplén megyében retették papirra. A.ö. Ethn. 1939. 26o./ Az itt ismertetendő adat a magyar nyelvterület legszéléről származik: egyik szepeemegyei "lándzsás"-faluból, Miklósfal véről. /Későbbi neve lándzaásötfalu, ma Horka, Csehszlovákia/, A névadó és alapító Miklós a XIII. században élt /Fekete lágy A.: A Szepesség területi és társadalmi kialakulása Bp. 1934. 6?./ s a tizlándssások többi őséhez hasonlóan ő ia a göaőri palócságból vette eredetét. A magyar határőrökből lett "lándzsások" a XVI. századra már régen paraszti színvonalon éltek s jóideje elindultak a sslovákoaodás utján. Ebből as időből való a Szent Iván-tüsökről szóló híradás, melynek csupán annyi a jelentősége, hogy minden eddig ismertnél korábbi: 1599-ben jegyezték fel a Ssepes megyei törvényszék egyik kiadványában. /Orsz. Levéltár, Máriássy-csal. batizfalvi levéltára XXIV. 9./ Máriássy András felperes bejelentése szerint as elmeit, 1598. évben. Szent János napja körül /circa festum latlvitatis Beati Ioannis Baptiztae in dicto anno domini proxime tranaacto praeter!tum/ a Joó-család szolgái /families Joo servitores/ a ssepesmegyei Miklósfalva közelében /penes possessionem Mlklosfalwa in ... coaitatu Scepusiensi habitas/ a szent tüs körül tartózkodtak, amilyet ősidőktől fogva Szent János tiszteletére volt szokás rakni /circa ignem sacram, qualis antiquitus in memóriám Sancti Joannis extrui fuit solitua, constituti fuissent/. Ekkor történt, hogy a Joó-ssolgák egy arra haladó Máriássyjobbágyot megtámadtak, elvertek s as erszényében talált pénzt magukhoz vették. Ennek az extatikus ünnepi hangulatból kirobbant erőszak-e3e-