Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Diószegi Vilmos: Dobbal való kötés, oldás

Végül a Hegedűs Lajos és a Domokos Pál Péter által közölt gáncsánál változatokat egy olyan variánssal egészítjük ki, ami az eddigieknél élesebben domboritja ki a kötő-oldó gyermekvers "ráolvasó" és "visszaolvasó" jellegét; itt ugyanis az oldás valóban visszafelé olvasás: "Daru, daru, Kötöm el az utadat, Egy tekenö kalácsval, Egy korsó pálinkával. Egy botot bedugtunk a földbe, akkor nem mentek egyenesen tovább a daruk, hanem körbe keringtek. Amikor meguntuk, akkor vettük ki a botot és keztük mondani visszafelé: Egy korsó pálinkával, Egy tekenyő kaláesval, Az utadat kötöm el, Daru, daru. Ekkor a daruk elindultak, egyenesen repültek tovább." /Csernik András leánya./ Diószegi Vilmos Jegyzetek 1. Sebestyén Gyula

: A magyar varázsdob. Ethn. XI A900/, 433-46. 2. E.P.

: Adalék a varázsdob szerepéhez, Ethn. XII /1901/, 43. 3. Csiky János

: Népzenei följegyzések a XVI. századból. Ethn, XV, /1904/, 120, 4. Róhe

im Géza

: Samánkodó gyógyitás nyoma egy gyermekversben, Ethn, XXIII /1912/, 360. 5. Elterjedésére vö, A magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok. Budapest 1915. 6. Domokos Pál Péter

: A Népművelési Intézet ujabb gyűjtéseiből. /Emlékkönyv Kodály Zoltán 70, születésnapjára/ Budapest, 1953. 346. 7. Hegedűs Lajos

: Moldvai csángó népmesék és beszélgetések. Budipest 1952. 255. 8. Domokos Pál Péter

: i.m. 345, 9. Domokos Pál Péter: i.m. 345.