Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)
Sz. Morvay Judit: Néprajzi adatok a Zoborvidékről
ák istállóban, padláson, ki hol tudott. De télben, amikor nem legeltettek, beköltöztek a kamrába feleségük mellé. A ruházkodás néhány darabjáról szeretnék még egy pár szót szólani, A falu legnagyobb része még ma is népviseletben jár. Az asszonyok féketőt "kontyot" hordanak. Hosszában kétfelé választott, kétágba font, kontyba tűzött hajukat kis fehér fejkendővel szorítják le. Fehér csipkés ráncolt főkötőjükbe drótot tesznek, hogy szarva legyen, Igy felkészítve fejfedőjüknek " konty " a neve, A fiatalabbak ma már nem tesznek drótvázat, sem félkendőt hajutcra, csak féketőt, amit már nem is kontynak mondanak, csak féketőn ek. Még 30 évvel ezelőtt is hordták az u.n. nagykendőt.mely fejüket, vállukat beborította, a derekukig leért, E kendőt nyárban fejükre téve vállukra boritották, s elől az imakönyvvel együtt összefogták,A kis fejkendőknél is őrzik még az öregek e nagykendő hordási formáját, ugy hogy nem kötik meg álluk alatt csomóba a kendőcsücsköket, hanem csak összetűzik. Télen ezt a nagykendőt átlósan behajtották, a hajtásnál betekerték, fejükre téve álluk alatt megkötötték, éa a kötés két szárnyán, fülük mellett felvezetro, fejük búbján mégegyszer megkötötték. A kötés két vége szarvszerüen elállt, amit szépen kitartott a fejkötőben lévő drót. Nyárban az asszonyok mellévarrott ujjú, hosszú térdigérő inget hordanak, amelyre hétköznap egy szoknyát és kötényt vesznek. Az ingváll hegye és ujjavége keresztöltéssel hímzett, 30 éves korig pirossal, aztán feketével. Ezt a hímzést ujabban szövött csík helyettesíti,Az ingujj végén lévő csipkét maguk verik a " puck on ", a csipkeverő párnán, csülkök kel. Az ing felső része felsőruha szerepét tölti be, alsó fele a pendelyt helyettesíti. Zsérén pendelyt még ma sem hordanak, A századfordulón öt-hat szoknyát is felvettek az ing fölé még hétköznap is, s e felé vászonkötényt,' u.n. " ruhát " kötöttek s kötnek ma is. A férfi és a női " ruha " formája", anyaga teljesen megegyező. Ünnepnap az ing fölé a fiatalaszszonyok u.n. " aljainget " vesznek. Ez levasalt apró ráncu fehér gyolcs alsószoknya, ebből három-négyet is felvettek ugy, hogy az al jaingek egyre rövidülve lépcsőzetesen kilátszottak a legrövidebb szoknya, a felső szoknya alól. 60-70 éve a hosszú ing fölé ünnepnap u.n. félinget is felvesznek, csak derékig ér, végig nyitott, s mivel kendővel vagy fülespruszlikkal hordják, mell alatt egyszerűen összecsomőzzák. A féling ujja rövidebb, mint a hosszuinggé. A hosszuing és a féling ujja is himzett, s mivel a féling ujja rövidebb, mindkét ujj hímzése jól látható.
