Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 2. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1957)

Kovács Ágnes: Uj népmesetipusok a Magyar Népmesekatalógusban

enbörré változtatnálak! Még a tiglinc közelebb szállt a szőgáló felé. erre a szógáló leyötte a botot, ráütött: - No, lögyön belüled caak olyan embör, mint It.ván gazda vót! Lött belüle látván gazda* Most mán István gazda vötte a kézibe a botot: - No most mán én várlak tüktöket! Odaállt a kapuba. Ahogy gyüttek, mingyá mögüsmerte a gazdaasszony. A bottal ráütött a feleaégire: - Lögyön belüled kancaszamár! A bérösre is ráütött: - Lögyön belüled mög csődörszamér! A szógálónak mög aszonta: - Most mán löszöl feleségöm! Hát össze is esküdtek. István gazda mit csináljon a két szamárral? Mingyá csináltatott egy négykerekű kocsit, hazavitte, az egész városban kidoboltatta, hogy a szemetet hordhatják a szamarakon. Aki meg olyat rá tud vágni, hogy a büre kihasad: egy húszast kap. Került annyi, aki hordta a azemetet: hogy egymás kézibe adták a-Bzamarakat. Hajtani vót aki hajtotta, mög ütötte, de etetni, áztat nem étették; igy osztán mind a kettő aögdöglött. Kivitte a város szélire, mögnyuszta, a bUribül kát lóra való szörszámot csináltatott. Kész vőt a szerszám, vőt István gazdának kocsija, befogatott ^elmönt a királyhon, ahun ü vót, a feleségivei együtt, a botot is elvitte. Ott nögálltak, aszonta a feleséginak: - Ü8S rám, feleségöm! Lögyön belülem csak olyan koméndor kutya, mint ezelőtt vótam. Ahogy ráütött, kinyitotta a felesége a hintót, mögláttyák a szógálók: - Ehun gyün a jó kutya! Khun gyün a szép kutya! Avval egyet fordult a kutya, szaladt a hintóba, a felesége mögen ráütött: embörré váltódzott. Oda mén a király, hegy aggyá elő a kutyát. Mögén ráütött a bottal, azután kutya lött, - a király nem győzött csudálkozni. Mögén ráütött a bottal, akkor mögén embör lött. Akkor oszt bemönt a király lakására, aszongya: - Elgyüttem vóna ide, el akartam mondani, hogy embör vótam én Én csak azé gyüttem, hogy még az a két kisgyerök is viBszagyüjjön.