Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Nagy Czirok László: Házásók

Házáaók Adatközlésem egykor a Kiskunságban is működő házasékát-ismerteti társadalmi hovatartozásuk, szervezetük, tévé kenységük rövid leírásával. - Évtizedek óta gyűjtöm a Kiskunság, különösebben Kiskunhalas népére és földjére vonatkozó adatokat. Jelen ismertetésem a kiskunsági pásztor- és betyárélet tanulmányozása során a házásókról gyűjtött adataimnak és a személyesen tapasztalt, velük kapcsolatos megtörtént eseteknek az összegezése. Az alföldi betyárvilág az 1860-as években annyire elhatalmasodott, hogy megfékezésére a kormány teljhatalmú kormánybiztost volt kénytelen kirendelni. Hatalmas és sikeres munkáját a megbízott gróf Ráday Gedeon három esztendő alatt elvégezte, s szállóigévé is lett Halason: "Otthagyhadd már földed végén az ekén, megőrzi Ráday!" A látszat valóban azt mutatta, hogy a betyáréletnek befellegzett. A címeres betyárokat eltüntette ugyan Ráday,de itt maradtak a kun puszták felosztása miatt a pásztoréletből kiszorultak, kiknek egy része már nem tudott a kasza-kapa tudománnyal megbarátkozni, s a könnyű megélhetés biztosítására az itt-ott még lopászkodók és félkézkalmárkodók közé sorakozott fel, s a rendfenntartó erőknek sok gondot okozott. A letűnt betyárélet utolsó csökevényei a pusztai tolvajok, a lopászkodók mellett a házásók voltak. A házásást már a Ráday korszak előtt is űzték a városokban és azok határában, de mivel csendben, titokban dolgoztak, Ráday keze sem érte el őket. A közrend és a vagyonbiztonság őrei a házásókat is a betyárokhoz számították, de maga a nép nem tartotta őket betyároknak, mert mig a betyárokban a nép-elnyomók ellen küzdő hőst is látott, addig a házásókat közönséges betörőknek, tolvajoknak, becsületes munkát, kenyérkeresetet kerülőknek, gonosztevőknek tekintette, hasonlóan a városi betörőkhöz, akik