Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Szücs Sándor: Sárréti játszóversek

másik játék versét, jázt is kort fogva játszották* ami különben a vers szövegéből is kitetszik. Kertem kerekítem, Vioxával teritem, Viola illatja, Szivem villogtatja. Kerekes mezőbe, Magos tetejébe, Ugorj ki belőle. Egérlyuk, ürgelyuk, ügy lyuk, üárilyuk, ügy-kettőre, Kapj- pendőre, Diófáraj zöld mezőre /apaüzaly, Korasz fiekó itt kibukj! A'ilze sgy arma ton a nyolcvanöt esztendős Békési Sándor /évekkel ezelőtt/ gyermekkoráról beszélgetve velem, ezekhez hasonló korbefogóüzc játékról is megemlékezett. Nagy kört fogott a sereg, két gyerek belől ugrált: ezek voltak a békák;' egy pecig kivül repkedett: ez volt a gólya, üz, ahol engedtén, átszaladt a körön, s a bakák után kapva, ha valamelyiket sikertilt megragadnia, azzal szerepet cserélt. Némelykor fiuk in játszottak, de többnyire mégis a lányok szórakoztak vele. Az általa lediktált verset hiányosnak vallotta, de jobban már nom jutott eszelje. Kerekébe- jártam, Kagy fa alá álltam, Hajits diót róla. íelrepült a gólya, Leesett a tőba, Arany sarkantyúba.