Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

TÖRTÉNETI ADATTÁR - Bakó Ferenc: Történeti néprajzi adatok a XVIII. század első feléből

Történeti néprajzi adatok a XVIII. század első feléből I. 1739. aug. 3-án a "...Helvetia Confession lévő Sarudi lakosok ... az Cserepi erdőrül lehordatott tölgy fáknak faragtatásán tapasztaltattak s minthogy az erdő az egri püspöké volt, a püspöki tiszttartó "tudakozódására" azt felelték, hogy semmi ujat nem akarnak épiteni, hanem csak "... valami rossz harang lábat akarnak fel állitani." A prédikátor nem volt hajlandó engedélyt kérni a püspöktől és igy megindult a sarudiak ellen az eljárás,melynek folyamán a hatanglábról több szó esik. Igy a tanuknak feltett kérdések között: "Septimo. Az oó harang láb micsodás volt, nemde nem négy oszlopra, és a födözettye lapossan deszkával volt be fedve, ez pedigh sugárosan mint a Poroszlaiak harang lábja, két annyi magasságra fel vagyon építve, sindel alá való munkával fel állitatva és kötésekkel csináltatva, egy szóval faragott fákból minden statussá az harangh láb tornyának különben van, mint sem az előbbeninek?" /225.1./ A harangláb megvizsgálására kiküldött Szent Györgyi István vármegyei szolgabiró és Brezovay György esküdt jelentéséből a következők tűnnek ki:" ... A réghi harangh lábnak négy oszlopai közül ketteje megh van, azoknak hosza, avagy magassága, amint a mérték hozta Such No. 13 1/2. Az mostan ujonnak fel épitetett négy szögh oszlopbul álló harangh láb csak a derekában két annyi magasságú, tudni illik: az réghi 13 1/2 Suchnyi harangh láb magasságához még annyi tizenhárom fél Suchot hozzá adván, vagyon magossággal, a mint fen állóságában estimáihatott 27 Suchnyi; ugy sughárossan fel emelt és hegyesen fel állitott a mostani uj harangh lábnak teteje is lehet tizenhárom fél Suchnyi magassággal, valamint az derekának fele közepe; így mind öszve egész magassága tenne 40 1/2 Suchot. Szélességhe az réghi harangh lábnak látszat!