Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

TÖRTÉNETI ADATTÁR - Barabás Jenő: Nápviselettörténeti adatok Hódmezővásárhelyről

mondják, hogy "asszony mente", máskor viszont a férj a feleségére hagyja a mentéjét, vagy forditva.Barxa Istvánné 1762ben 2 rőf angliai posztóból csináltat mentét leányának. Minden közelebbi megjelölés nélkül többször emlitenek a források női ködmönt. 1773-ban "ködmön pruszlik"-.<al is találkozunk. Nemcsak a férfiak, hanem a nők is viselnek nyakravalót. 1763-ban Szilágyi Jánosnét azzal vádolja Buza Mihályné, hogy "fejér nyakravalóját a runaszáraztóról" ellopta. 1735ben "Patyolatért állaazóval együt" 1. P. 25. kr.-t fizetnek. A főkötő viselése asszonyi privilégium, sőt Kötelesség. 1771-ben Tarosai Molnár István felesége "le vetvén főkötőjét leány módra viselte magát", amiért lü korbácsütést kapott. Használtak még fejfedésre fehér és selyem keszkenőt. Valószinü, hogy a jegybe adott selyem kendő szintén fejkendő volt. Szorosabban nem tartozik a viselethez az ágyiruha, de azért pár szóval erre is kitérünk. A lepeuő mindenütt szerepel, a vánkossal együtt. 1743-ban "egy Diktás végű fő aljat" emlitenek, .de többször beszélnek "diktás vánkos"-ról is. Az ágyban van derékalj, dunyha, paplan.Az ágyat ponyvával teritik le, de előfordul 1765-ben "takaróczó ócska szőr ponyva" is. A dunyhák között van "veres pamuttal szőtt". Nagyon gyakori a selyem vagy vásári paplan. 1727-ben emiitik először a szúnyoghálót. Két fajtája ismeretes, az"egyik mezőre a másik ágyra való vesszős". /1742/ Barabás Jenő