Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

TÖRTÉNETI ADATTÁR - Barabás Jenő: Nápviselettörténeti adatok Hódmezővásárhelyről

ma fekete". Ugy látszik, a kék posztóöltöny némileg a mód és rang kifejezője, mert 1757-ben Tóth Pált a tanács egy városbéli porta határának megállapításánál elmarasztalta, mire c kifakadt a két biró ellen,hogy "nem az igazságot, hanem csak a kék dolmányt nézték". A tanácz ezt a kijelentést sérelmesnek taláita, és Tóth Pált pálcázásra Ítélte. Női ruhák

. A nőknél az alsó ruhák változatosabbak, mint a férfiaknál. 1752-ben Csáki Anna testamentumában egy ingaljról és egy ingvállról történik emlités. Ugyanezen évben egy másik végrendelet "egy uj táczlis fel ing"-et emlit. 1735-ben ellopott "ing allyakat és pendelyeket" kutatnak.

Ebben az évben Tompái Jánosné tolvajánál "alsó inget, ingvállat abrosszal" találtak. 1762-ben egy cigányasszony invállát lopták el. Az inváll anyaga és formája többféle. 1765ben "aranyos karhoszszás bujovászony invál, gyócs ingva1, sik gallantos bujovászony ingvál" kerül elő egyik - nyilván jómódú - gazda inventáriurnából. A pendelytől elkülönítve emiitik az ingallyat, mint másfajta ruhadarabot. Szolgálók és gazdaasszonyok egyaránt horuanak pendelyt. A női felsőruhák fajtái is igen változatosak. A szoknyák között szerepel "szederjes fejtő szoknya" /1745/, "szőr pántlikával szegett zöld atlac szoknya", "csömölyet szoknya" /1765/,"két kamillór szoknya egy selem és egy fekete"/l795/, "fejér kartony rokolya" /1795/. A kötény rendszerint szerves része a női ruházatnak. 175^-ben emlitenek fekete "vászonkötőt", 1795-ben "egy Patisz, eg^ fekete fátyol virágos kötény"-t. Egy"koto" ára 1735-ben 1 F. 50 kr. Gyakori a pruszlik, mely lehetett selyemből, de van "ócska" pruszlik is, ami hitványabb anyagbál készült.Egy alkalommal a női ruhák között találkozunk zubbonnyal : "zubbon '' /1752/. A mente nőknél gyakrabban fordul elő,mint a férfiaknál. Az adatokból legtöbbször nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy női mentéről van szó, sem azt,hogy ezek miben különböznek. Eltérésükre utal az, hogy néhol határozottan meg-