Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

TÖRTÉNETI ADATTÁR - Barabás Jenő: Nápviselettörténeti adatok Hódmezővásárhelyről

Hódmezővásárhely város levéltára rendkivül gazdag tárháza a népi kultúra történeti emlékeinek. Az előző évek folyamán itt végzett történeti néprajzi kutatásaim során az egykori vásárhelyi népviseletről is számos adat került a kezembe.Ezeket csokorba fogva bocsátom itt közre. Az adatok a levéltár protocollumaiból és Testamentum-könyvének hivatkozott évfolyamaiból valók. Valamennyi a XVIII. századra vcnatnatkozik. Lábbeli

. 1753-ban Podor János végrendelkezik,

s közli, hogy P. Nagy István gazdaságában béreskedett,

s többek között még most is tartoznak neki 2 pár csizmával. Hagya Pál fia szintén béresként szolgált,

s 1756-ban bőrkapcát is kap szolgálmánya fejében. A bőrkapcát kereskedők árulhatták, mert 1756-ban Kánnay Eerenc egy görög kereskedőnek bőrkapca árával tartozik.A bőrkapca mellett vászonkapcát is hordtak,mert Kovács József ur szolgálója panaszkodik, hogy az udvarról pendelyét kapcának ellopták. A század második felében a bőrkapca azonban többször szerepel még mint a vászon. Csizmával mint jegyajándékkal 1778-ban találkozunk.1777-ben egy inventáriumban külön csizmaszár is szerepel. 1735-ben egy csizma ára 3 P. 8.kr. . Pérfiruhák

.A férfiruhák viszonylag komoly értéket jelentenek, és igy sokszor emiitik őket a feljegyzések. Az emiitett Podor János több ruhadarabot is követel gazdájától. Igy közli, hogy egy "egész ruha ... 2 pár fejér ruha,nadrág, Debreczeni szűr, suba, süveg" az, amit nem kapott meg. A süveg 1756-ban is szerepel, mint szolgának bére. A cselédek, szolgák, pásztorok fizetsége részben mindig ruha. 1757-ben három gazda számadó kondása kéri a bérét, mert ezideig semmi mást sem kapott, mint "egy pár fejér ruhát és egy kankót".Az "egy pár fejér ruha" nyilván gatyát és inget jelenthetett. Nem érdektelen az sem, hogy milyen ruhái voltak egy szolga-