Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Takács Lajos: Sip cseresznyefahéjból
a fa legfelső héjrészét - gondosan simára faragták, kapirgálták. Igy aztán, hogy az kellő vastagságú lett, újra szájba vették, és a fogukkal megpuhították, megrágták ugy, hogy a sip nyelve félkör alakban meggombölyödött, felgörbült. Ez azért volt fontos, mert a sípnak ez a görbülete követte az alsó ajak domború formáját, amelyre majd sipoláskor illesztették. A rágás után újra csak megigazították, megkapirgálták ugy, hogy a végén olyan puha, ruganyos és vékony lett, mint a celofán: alkalmas arra,hogy fúvással rezgésbe hozzák, s hangot csaljanak ki belőle. Közbe-közbe próbálgatták is már a szájhoz, hátha megBzólal. S aszerint, hogy milyen hibát találtak benne:vastag, vagy nem elég görbe, esetleg hosszú, igazitottak Í3 rajta. Hogy megszólaltassák, a szájhoz kellett illeszteni, mégpedig ugy, hogy a fogantyúja felül legyen, és a sip nyelvét - kerekségének megfelelően - az alsó ajakra, illetve az alsó ajak fölé közvetlenül helyezzék. Igy a sip nyelve lefelé fordult. Ebben az állapotban a szájat összehúzva kis nyilasra - mintha kabátgallérról porszemeket fújnának le - levegőt eresztettek a sipra. Kis próbálgatásra aztán a gyakorlott ember rezgébe is hozta a sip nyelvét,és az éles, de nem kellemetlen hangot adott. Olyat majdnem, mint amilyent a klarinét. A különböző hangokat aztán az ajkak mozgatásával, a fúvás erősségének szabályozásával idézik elő. Hol erősebsen,hol gyengédebben fujják,aszerint, milyen hangot akarnak. A sip megszólaltatása nem mindenkinek sikerül:gyakorLatlan ember csak hosszú próbálgatás után jön a sípolás nyitjára. Nem is könnyű fújni, hiszen a kifujt levegő szabadon slillan, é3 nem szorul ug^ össze egy szük csőben a sipnyelv zegrezegtetésére, mint pl. a bodzafasipnál. Hosszasan,kitartóan nem is tudja senki sem fújni, mert elszédül. Ezért nem is szokták huzamosabb sípolásra alkalmazni, és nem szoktak rá táncolni, bár a hangja elég erős lenne hozzá. Inkább csak "saját kedvükre" fújják a pásztorok. Kadlicskó viszont arra