Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Dankó Imre: A turkevei tippanmeszelŐ

készül, hogy a tippan fejét hosszabbra hagyják /15-25 cm/, a csóvát levágják. A csóvából meghagyott 4-6 cm hosszú részt jól összekötözik. A közepébe verik a 20-40 cm hosszú nyelet. Végül a csóva megmaradt részét, a kötözést a vasútállomásról vagy egyéb helyről szerzett szurokkal erősen leszurkozzák. A félkezi meszelő alkalmasabb mennyezetek meszelésére és a külső fal aljának elhúzás

ára,mint a hosszunyelü meszelő. Ezért kedvelik, és veszik; használata egyre terjed. A félkezi meszelőt is cigányok kés^itik, de már a férfiak is részt vesznek készítésében. Ck szerzik a szurkot, ők faragják a nyelet, ők kötik be a csóvát, és ők szurkozzák a nyelet meg a kötést. 1953-ban egy félkezi meszelő ára 15-20 forint volt. Élettartama hosszabb,'mint a hosszú nyelű meszelőé, különben ezt is tisztitják meszelés után, mint a másikat. Tartósságát talán azzal lehet magyarázni, hogy inkább sározásra használják, tehát a mész nem eheti meg. A tippanmeszelŐ használata Turkevén általános. Szinte kizárólagos használatának földrajzi és gazdasági okai vannak. A földrajzi ok az, hogy Turkevén és környékén nincs homok. A házakat vályogból épitik,és kivül-belül tapasztják. A tapasztásnak, általában a sármunkának valóságos művészei tevékenykednek itt úgyannyira, hogy a szobafestés alá sem hiányziK a malter-vakolás. Akárhány módosabb gazda háza is vakolatlan. A belseje is tapasztott, de oly finoman, hogy azt a legigényesebben ki lehetett festeni. A tapasztott fal akárhogy ki is szárad, és akárhogy le is simitották, soha sem lesz olyan kemény és érdes felületű, mint a maiterezett fal. A tippanmeszelŐ lágyabb a szőrmeszelőnél, jobban tapad a tapasztott falra. Ez magyarázza - részben legalább - azt is, hogy ahol a malterezés terjed,ott háttérbe szorul a tippanmeszelŐ. Igy van ez például Karcagon, ahol a város belterületén egyre szélesebb körben nasználják a homokot, a maltert, és párhuzamosan szorul ki a tippanmeszelŐ a városszéli házakhoz és a tanyákra, ahol még nem hódit a malter. Jellem-