Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Dankó Imre: A turkevei tippanmeszelŐ
A türkével tlppanmeszelő Ha távolabb vidéki látogat el Turkevére,a piacon megakad a szeme a piac szélén hosszú, sorban árult zöldes fükötegeken, a tippanmeszelőn. A pázsitfűfélék családjába /Gramineae/ tartozé tippannak több fajtája ismeretes. A cérna tippan /Agroatis tenuis/ szárazabb, sovány hegyi réteken található,a fehér tippan /Agrostis alba/ nedves mocsaras réteken, szikes laposokon, ártereken tömegével fordul elő, az Agro3tis canina vagy vörös tippan pedig szintén hegyi és lápi rétek növénye.^" A turkevei tippanmeszelő a fehér tippanból készül. Az egész Tiszántúlon megtalálható,a rétek,szikes hátak,laponya2 gok igénytelen, füszerü növénye. De nemcsak a Tiszántúlon ismeretes, országosan elterjedt növény, illetve növénynév. Közismert voltát népdalok is igazolják: "Mihály nap után az üdő... Sürün tornyosul a felhő, Sirnak, rinak a bárányok, Panaszkodnak a bojtárnak. Panaszkodnak a bojtárnak: Mondaná meg a gazdáinak, Mondaná meg a gazdának, Színát aggyik a juhának. Van sok olyan csalfa gazda, Még aszonaja: csapd a gazba, Van még tippan a bokorba; 3 Legelhet még az ebadta..." Ezt a hortobágyi nótát Turkeve vidékén is ismerik, 4 egy másik változatát pedig Nagyszalontan jegyezték le. Tikos Béla, a hortobágyi növények kiváló ismerője is hivatkozik egy változatára; ezt a változatát különben Ecsedi István is kósli:
