Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Avasi Bála: Betyár-bucsuztató

Betyár-búcsúztató Apátfalván /Csongrád m./ a helybeli népdalgyüjtő tanitó, Szigethy György hivta fel figyelmem Marczika Sándor 79 éves vak vízimolnárra, aki sok szép dalt énekel, citerázik,ősit, ujabbat vegyesen. A közölt dallamhoz a következőket fűzte: "A Rádaji /Ráday/ gróf ide

jibe'azoknak a betyároknak, akik a tömlöcbe össze vótak fogdosva, a kivégzésük előtt a hozzátartozójajik odamentek a siralomházba. Egy osztán a betyárok közű', hogy ki vót a' vagy mi vót a', miko' meglátta jaz édesanyját ott a többi bámiszkodó népek közt - akik a betyárok akasztására vártak - akkó' énekelte keservessen ezt a siralmas éneket." /1. dal./ Vargyas Lajos "Ugor réteg a magyar népzenében" c. tanulmányában felhivja figyelmünket a sirató-tipus és több dallamfajta összefüggésére. Ezekre egyaránt jellemző a sok hangismétlés, a dallamvonal szekvenciás vagy motivum-ismételgető ereszkedése és a kádenciák feltűnő hangsúlyozása. Az effajta parlandó-dalok recitáló előadása, A B C D sorfelépitése közel áll a régi stilushoz, hangrendszerük azonban nem ötfokú. Ide tartoznak pl. a recitáló 12-es históriás énekek. Közölt dallamaik is e csoporthoz áll legközelebb. A szótagszám nem végig kötött: az 1. versszakban a 2. sor 14-es, a 2.versszak 3. sora 13-as, 4. sora 8-as. A 2. versszak ismétlődő részének uj szövege arra mutat, hogy régebben több versszakkal ismerhették. Szövege szerint betyár-bucsuztató, tehát félig betyárnóta, félig siratóféle. A dallam lényegét adó 5 4 2 kádencia képlet segit variánsok keresésében. Az egyik szintén alföldi, Lajtha László gyűjtötte a nagykörösi tanyákban /MH 2561/b/. / 2. aal/ Egy másik Bartók csiki gyűjtéséből "A nagy hegyi tolvaj" ballada dallama /I.ÍH 1020/a/. /3. dal./ Apátfalvi példánk szövegében is, dallamában is a siratóhoz közel álló aallam-tipus, mintegy átmenetet képezve a