Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Földes László: A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 17o
A Ditróból Budajenőre települt székelyek állattartása eljövetelükig 1945-46-ban Budajenő budakörnyéki falucskába csikmegyei, ditrói székelyek települtek. A helybeli ki nem telepitett németajkú lakosság és a székely telepesek között kiegyenlítődési folyamat indult meg, melyet a különböző népi rétegek egymáshoz igazodásának nevezhetünk. £ folyamatot vizsgálva, gyűjtöttem az alábbi emlékanyagot a ditrói állattartásról Budajenőn 1952-53-ban. 1. A ditrói állattartás méreteinek körvonalazása . Az állattartás jelentősége a gazdálkodás egészében, a gazdálkodásé az élet egészében, azaz Ditró lakosságából mennyien éltek mezőgazdálkodásból, a gazdálkodáson belül milyen volt a földművelés és az állattartás aránya. A 8G éves Kovács Tamást, a legöregebb budajenői szé kelyt igy oktatgatta volt apja: "Szeresd az állatot, neveld, mer abba van a jövedelem." Ditró lakosságának Kovács Tamás gyereksége idején szinte egyesegyedüli jövedelemforrása a hatalmas méretekben űzött állattenyésztés volt. A lakosság foglalkozása a statisztikai adatok szerint "mezőgazdasági",de a mezőgazdaságon belül az állattenyésztésé az elsőség. A földmüveléssel legfeljebb csak a mindennapi szűkös kenyeret, krumplit tudták megtermelni, a hasznot azonban az állat adta. Kettőjük arányát jól szemlélteti Ditró határának a művelési ágak szerinti megoszlása, illetve felosztása. A mult század utolsó évtizedében az összes, 49.650 k. hold te rüle tből szántóföld 10.740 kert 361 rét 7.499 szőlő legelő 16.820
