Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Varga Marianne: Sióagárdi "kenyett kötény"
Sióagárdi "kenyett kötény " A kenyett kötény t Sióagárdon nyáron viselik ünnepnap, köznap egyaránt a fehér vászon péntó höz /felsőszoknyának hordott pendely/, kivarrott pruszkáh oz /pruszlik/ és ümöghö z /bevarrott ujjú női ing/. A kenyett kötény viseléséről adataink a 90-es évektől napjainkig vezetnek el. A kenyett kötény pamukos vászonból való, különleges technikával kikészített félkötény, vagy az utóbbi időben melles kötény, aminek szine kék, fogása merev, és igen szép fényű. Gyűjtéseink során megfigyeltük, milyen eljárások szükségesek a kenyett kötény elkészítéséhez. A kötényre szánt megszőtt pamutos vásznat Tolnára vagy Szekszárdra viszik a kékfestőmesterhez. "A Tolnán festett kötény nem fakul ki." A kékfestőtől hazahozott kötényt megvarrják, néhányszor maguk elé kötik, hogy kissé megtörjön.Ha már nem olyan friss, akkor kimossák, félig megszáradva mángorolják. Sürü kocsonyaszerü keményitőt főznek, közben 5 dg kékitőt kevés vizben feloldanak, és a kihűlt keményítővel összekeverik. Az asztalra rossz ruhát terítenek, erre teszik a kötényt, melyet egyenletesen bekennek kékitős keményitővel. Ha megszáradt, ismét bekenik. Ezt az eljárást ötször-hatszor, ha szükségeB hétszer is megismétlik. Amikor már szép a szine a köténynek, tiszta fehér keményitővel kenik be, és mángorolják. A kötény száradása közben tojásfehérjét vesznek kéthárom tojásból, s vele óvatosn, egyenletesen bekenik. A tojásfehérjét nagyon gondosan kell szétválasztani, nehogy egy csöpp sárgája is essék a kötényre, mert ettől menthetetlenül foltos lesz. A tojásfehérjével történt kezelés után a kötény igen gyorsan szárad, s most még harmadszor -egyben utoljáraismét mángorolják. A kékitős keményitővel és a tojásfehérjével való kezelése a köténynek mindig csak a szinén történik. A kenyett kötényt négyfelé haj tava beteszik a szekrénybe, fölé helyezve nehezebb ruhadarabokat, hogy a hajtások
