Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

ifj. Kodolányi János: Adatok Vajszló lótartásához

magasították meg. Ugy vezették a vizbe. Úszni is tud a ló.Amikor szállítás közben a kompról beugrott a Drávába, ugy uszott vissza. A lovat leginkább a vajszlói és környékbeli vásárokon szokták eladni. Amelyik lovat megszokták, megszerették, sajnálni szokták. "Minden háznál van ugy, egyik mondi a másiknak, ne aggyunk el, nem szeretöm." Hányszor megtörténik,hogy megsiratják. Ugy tartják, azon nincs is szerencse, legjobban az asszonynép szokta sajnálni. Egyik lóeladás alkalmával, az eladó felesége tavaly ugy megsiratta a csikót, mintha halottja lett volna. Azt mondta a vevő, mikor ezt látta, - fogja vissza a pénzt, nekem nem kell a csikó, ha ennyire megsirati - . A lő az uj helyet, uj gazdáját hamar megszokja,kivált, ha jól kap enni. Mégis előfordul az is, hogy ha szerét teheti, visszaszökik a régi gazdájához. A lóvásárlás alkalmával alaposan meg kell nézni a fogát. Abból lehet megtudni, hány éves, meg, hogy épek-e a fogai, nem nyulszáju-e. Aztán meg kell nézni a szemét, a lábait, a körmit. Mindenit kell nézni, nem sánta-e, nem kehes-e, nem kaptás-e. Meg szokták próbálni a járását is. Az a fontos. Meg kell nézni, hogy szedi a lábát. Ha összeér, csámpás. A lábát is jól meg kell vizsgálni, nem himpókos-e, nem hajlottak-e az első lábai. Hincs-e megerőltetve. A szemét azért kell nézni, nem vak-e, nincs-e rajta homály, nincs-e rajta ütődés. Voltak a faluban, akik kupeckodni is szoktak vele. Tartották egy darabig, aztán megfelelő haszonnal adták to vább. A lóval kapcsolatos munka általában férfimunka. Vannak házak, ahol az istálló takarítása az asszonyok feladata. Este ki kell hordani a ganyét

, és be kell hordani a szalmát. A ganyét vasvillával taligára rakják, és kitolják az istállóból. Végül kisöprik az istállót. A szalmát háton hordják be bőgőben - két hajlitott ág közé kötözött madzagháló -, vagy hamvasban -háziszőttes durva takaró - .