Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

ifj. Kodolányi János: Adatok Vajszló lótartásához

kötik kötőfékkel . Nagyon nem mehet az anyja elibe, de el sem maradhat.Télen is kiengedik. Kocsi után kötik, ugy járja ki magát. Ha goromba az ide, kevesebbet mehet ki. Mikor három hónapos el lehet hagyni estig. Ha nincsenek is otthon,kimegy és iszik, .aztán visszamegy a.z istállóba, uologra nem szoktak kiscsikót magukkai vinni. íaelyik az anyjával jár, csöngőt kötnek a nyakára; valamikor el sem lehetett képzelni enélkül a kiscsikót. Ma már egyre kevesebben kötik a nyakába.A pógárok azért kötik a csöngőt a csikó nyakába, mert akkor jobban figyeli az anyja, Á^-csikó annyira gyors és vizsla

, hogy sokkal gyorsabb, mint az anyja. Különösen kell ügyelni aira, ho^y a körmei rendben legyenek. Kováccsal el kell vágatni, igazittatni, részeltetni. Ha igazitják, nem reped be, nem törik le. Elromlik a lába is, ha nem igazitják a körmit. Éppen ezért a lábát emeltetni -minél előbb meg kell szoktatni. "

Na,auf !" - mondják neki. Németül bes^élneár vele olyankor. Ha nagy'a körme, körömszéle, a kovács levág belőle. Ha kijár a csikó, elvásik a körme,akkor csak igazittatni kell. A születés után hamarosan ki kell pucoltatni a békáját

. Ezt is a kovács végzi, hogy a békák 14 tiszták legyenek. Nemcsak a lovat, az igavonásra szánt marhát,tinót is karámban kell tartani, hogy mozoghasson. Gondot viselnek a CSÍKÓ hajára és farkára is. A haját már kiskorában aszerint szoktatják, merről fog járni a kocsiban. Már a haja megmutatja, hogy csás vagy hajszás lesz-e.Pógárféle nem nyirja le a hajat. Uradalmakban esetleg lenyírták, de .ott.is sokszor meghagyták, és be szokták fonni kobzokkal. Pógár a farkat sem vágta le. ősszel, sárban fölkötötték

. Nevelése során a csikó később megismeri a gazdáját.Aki többet foglalkozik vele, azt jobban ismeri. Ha nem fogad szót, meg szokták verni. Örökké a kárba akar menni. A csikó nagyon játékos, sokkal játszósabb, mint a borjú. Végtelenül