Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

ifj. Kodolányi János: Adatok Vajszló lótartásához

ÉV Szántó Kert Rét Szélé /parlag/ Legelő Erdő Nem termő 1895 1782 62 285 20 400 433 99 1935 1841 98 124 11 349 524 123 A felszabadulás után a legelő ée a rét területe tovább csökkent, házhelyek céljára szakítottak ki belőlük, és mind a rét-területből, mind a legelőből egy részt felszántottak. Az állatok takarmányozása egyre inkább termesztett takamánynyal történik. A község a szerzetrendek XVIII. századi feloszlatásáig a pozsonyi klarisszáké volt, tőlük a Vallá

salapítvány kapta meg. Az 1867. évben lefolyt különözés az erdők nagyrészét és tekintélyes nagyságú szántóföldet hagyott az alapítvány birtokában. A felszabadulás állami kezelésbe vette az alapítványi és a községi erdőket. A földreform azonban a korábban szántónak használt területek nagy részét nem érinthette,mert közvetlenül a felszabadulás előtti években érdősitették. A határ 1895-ben 210, 1935-ben 259 birtokra oszlott. Az egyes birtokkategóriák között a következőképpen oszlott meg a földterület 1935-ben:' 1 holdnál kisebb 1-5 5-50 50-100 100-500 500-1000 k.h. szántóföld nélküli szántóföldes birtok 106 8 42 96 4 1 2 36 5 118 1463 275 134 1039 Az egész földterületből tehát 1622 holdat az 50 holdon aluli, 1448 holdat pedig az 50 holdon felüli kategóriák foglaltak el. Az 500-1000 holdas kategóriába tartoztak az erdők is. A vajszlói gazdaságok nagyszámú állatállománnyal rendelkeztek. Legnagyobb mértékben, egészen a felszabadulás u-