Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)

Csaba József: Kereszt alakú varázsjelek alkalmazása a vendeknél

szárú dült keresztet festenek, leginkább fehéret, de ha az edény finomabb kivitelű /kivül is zöld mázas/, ugy sötétzöldet. A köcsögökön jobbára egy, esetleg két kereszt látható , de ritkábban három, sőt négy keresztet is húznak rá. 9 Németh István filóci fazekas által készített tejesköcsögökön öt-öt dült keresztet találtam. Ezek az edények azonban minden zománcozás és díszítés nélkül készülnek, és feketére vannak égetve, s miután festéket nem használ a készítőjük, a varázsjeleket még égetés előtt karcolja rájuk. A kereszt alakú varázsjelek alkalmazásának okára vonatkozólag kikérdeztem Eercsmár Sándor péterhegyi, KUcsánFerenc kerkaszabadhegyi, Hassal István musznyai, Eüplen Tince kölesvölgyi és Koltai János rátkalaki gerencséreket, akik egyöntetűen ugy nyilatkoztak, hogy a néphit szerint az ilyen köcsögben, tartott tej jobb, édesebb, több tejföl képződik belőle, és hogy az ilyen tejet senki sem tudja megrontani.ők maguk u

t:

,yan nem hisznek ebben a babonában, azonban a vend nép még mindig csak az ilyen varázsjeles tejesedényeket vásárolja, különösen az idősebb asszonyok. A vendvidéki varázsjeleket a pogánykorba vezethetjük vissza, legősibb formája minden valószínűség szerint a dült kereszt lehetett. Később, a kereszténység hatása alatt alakult át a jelenleg található egyenlő szárú álló, legújabban pedig a Krisztus-keresztté. Általában ezeknek a mágikus jeleknek az alkalmazását, mint sok más pogánykorból való szokást is, kissé átformálva, részben a kereszténység mentette meg, és tartotta fenn napjainkig. Csaba József Jegyzetek 1. Sunda Béla

: A kereszt, mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethn. III /1943/, 66.