Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 1. évfolyam, 1-4. szám (Budapest, 1956)
Csaba József: Kereszt alakú varázsjelek alkalmazása a vendeknél
za. 11. / Kerkafői vendek a szántás megkezdése előtt ostornyéllel a tarlóra egyenlő szárú dült keresztet húznak,hogy a szántási munkát szerencsésen fejezhessék be. 12. / Apró gyermekeknek tenyerébe mut atóujjukkái az anyák egyenlő szárú dült keresztet rajzolnak Szarvaslakon, s ezt mondják: "Kriz-kraz kralj Mát jász, lukjo vrtasz kakor zmasz". Ez a szokás most már csak játékként áll fenn, de valószínű, hogy eredetileg a gyermekeket szemveréstől védték vele. Josip Krizman szlovén tanitó szóbeli közlése szerint ugyanez szokásban van a karintiai St. Vid községben is, ahol a kereszt húzásakor a következőket mcnaják: "Kriz-kraz kralj Matjas, - luknjo pac mas." 13. / Gabonafélék és egyéb magvak elvetésekor az utolsó marék szemet dült kereszt formában szórják a földre Péterhegy, Kerkafő és Nádorfa községekben. Utóbbiban még hozzáfűzik, hogy " Bog blagoszlovi!" /Isten áldása!/. Ezt azért teszik, hogy az állatok és természeti erők kártevésétől megvédjék, Isten áldását kérve a vetésre. 14. / Az aratás megkezdése előtt Kerkafőn a gabonatáblák felé kézzel a levegőbe egyenlő szárú keresztet formálnak, hogy a betakarás minden baj nélkül menjen végbe. 15. / Kenyérsütéskor a bevetőlapáttal egyenlő szárú keresztet húznak az utolsó kenyér berakása után a kemence előtt a levegőbe Péterhegyen, hogy a sütés sikereüljön. A Vas megyei Csákánydoroszló községben ugyanebből a célból, mielőtt az első kenyeret betennék, kézzel nyomnak rá ilyen jelet. 16. / Kenyérszeges előtt -miként hazánk magyarlakta vidékein - a vend községekben is általánosan szokásban van,hogy a kés hegyével dült keresztet karcolnak a kenyér fenekére. 17. / Jégvihar közeledésekor, hogy el ne verje a határt a péterhegyiek az udvar földjén fejszével dült keresztet karcolna*, és a fejszét mindaddig kinn hagyják, mig a vihar el nem vonult.
