Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Banner József - Mester György: Eleki német gyermekdalok, mondókák és szöveges játékok

re egy 4 ütemű. A nyelv természetéből következik, hogy gyakoriak az ütemelőző szőtagok /pl. a névelők/. Néhány esetben megfigyelhető a jambikas vagy trochaikus lejtés is /pl. 10.» 41. sz./. Leggyakoribb a páros rimelés. Több olyan eset van, amikor az eredetileg 4 soros verset további rimelő sorral vagy sorokkal megtoldják} az ilyen toldalékok mind tájnyelviek. Egy-két meglepően hosszú mondőkánál feltételezhető, hogy több szöveg összeolvasztásából keletkeztek /pl. a 35, sz./. A nyelvre, versformára vonatkozó szükségesnek vélt megjegyzéseinket minden szöveg után külön közöljük. Az Ütembeosztást még az egészen kézenfekvő esetekben is feltüntetjük a gyakori diftongusok miatt. Ugyancsak ott irjuk le az esetleges játékokat is. A dallamok túlnyomó része a gyermekdalokra nemzetközileg jellemző s - 1 - m hangokra épül. A részletekre vonatkozóan a kottamellékletek adnak felvilágosítást. A dallamok rendszerét az alábbi statisztika mutatja: I. A dallam magva; s 1 s m /d/ 12 dallamban /5. - 9., ' ' 12. - 18. sz/kották/ II. A dallam magva a hármashangzat: s m d 2 dallamban /10. ,23.sz«/ III* A dallam magva; m r d / s, 4 dallamban A., 2., 11., 22. sz. kották/ IV. A dallam magva 6 hang 4 dallamban /3., 4., 20., 21./ Minden szöveget - az irodalmiakat is - a szokásos fonetikai jelekkel jelöltünk /B, e; redukált hangokig nazális} s; sch| x: "ach"-hang} ft: w

ich*-hang} r: szótagkópző mássalhangzó stb./. Szövegen belül nagybetűket nem használunk, de a verssorokat a könnyebb áttekinthetőség kedvéért nagybetűvel kezdjük. Ha egy szövegben név szerepel, az alkalmanként más nevekkel felcserélendő. A fordításban az eredetit értelem szerinti pontossággal, soronként igyekeztünk visszaadni.