Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Takács Lajos: Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein

lett őrizni, mert a madár különben szétbontotta. Tolt pásztor, aki a mocsáron való láthatatlan átkelésről tudott történetet. "Serpenyő gulyás őrizte a Simon szigeten a marhákat - hallhattuk pl. Vörsőn - gyerekkoromban, amikor apám bement az ökreiért, azt mondja; komám, csak hajtsa, ameddig tudja, aztán én elvezetem! így is lett. A cölőpösnél aztán eltűntek, de aztán látja ám, hogy úsznak a sziget felé. Tudománya volt a gulásnak." De volt a pásztoroknak olyan tudománya is, amivel a falkát összetartották vagy szétzavarták, sőt messziről is igazgatták. "A Kehidai olyan gulyás volt. - mesélték Balatonmagyaródon az egyik berki pásztorról - hogy kint állt a kocsmaajtóban, füttyentett egyet és a marhák megálltak a réten és visszafordultak." Vagy egy másik eset; n

a Kehidai három napig volt a kocsmában. Ment hozzá a pásztor, ment hozzá az uraság, hogy mi lesz a marhákkal? Kehidai kérdezte, akarja látni? Hármat füttyentett és minden marha odacsörtetett. Aztán megfogta a gatyaja szélit kétoldalt; rá-rá picikém! - mondta és rázta. És arra azok visszafordultak a legelőre." Az összetartásra többféle módot ismertek; H

A pásztorok az állás közepébe keresztet ástak le - mondták Balatonmagyaródon - hogy nyugodtan maradjanak a marhák." Vörsön a következőt lehetett hallani; "mielőtt a pásztor kihajtott, valamit mindegyik csinált. Vagy a harangját megfüstölte, vagy az asztal alá rakta karácsony éjjelén a tarisznyáját, botját, ostorát. Amelyik botot az asztal alá tette, azzal hajtott ki. Font karácsony este egy sudarat és ugyancsak azzal hajtott ki az első napon. Ha valaki elébe állt is az állatnak, annak el kellett menni. Kint igyekezett háromszor gyorsan a fókáját megke rülni, közben nagyban pipázott, kis füstöt csinált, hogy az állatot csomóban tudja tartani" /Hegedűs János, 1908/« A pipáznivalő elkészítéséről Balatonmagyaródon a kö-