Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)
Janó Ákos: A kender felhasználása, s gazdasági jelentősége Szatmárban
szabadulásig alig csökkent a jelentősége. Szatmár egyike a Tiszántúl azon területeinek, ahol a kendertermesztés és a velejárd háziipar legtovább virágzott. A megye intenziv kenderfeldolgozd háziipari termelésének jelentőségét fokozza, hogy az túllépett a helyi szükségletek keretein. A szatmári szőttesek más, távoli vidékekre is eljutottak, ott a parasztháztartások nélkülözhetetlen textilanyagát képezték, diszitményeikkel a népi Ízlést formálták. Az alföldi vásároknak a mult század vége óta állandó kirakodói a "vászsasok", akiknek árui között igen gyakoriak voltak a szatmári kenderfeldolgozó háziipar termékei. A nagymultu kenderfeldolgozó vidékekről leginkább a kész vásznat vitték a piacra. Legtöbbet Milotáról, Ki sárról és a Szamos vidékéről árultak. A milotai vásznasok messzeföldön ismertek voltak. A kötélvetők is gyakran felkeresték a falut, hogy felvácárolják a szöszt. Érdemesebbnek tartották a szöszt feldolgozva eladni, mert igy háromszoros árat kaptak érte. Szamosbecsen amelyik asszonynak sok kendere termett,vagy nem volt lánya és kevesebb vászonnemüre volt szüksége, az tavasztól őszig a vászon árából pénzelt. Kölesében is több kendert termesztettek, mint amenynyi a falu ellátására szükséges volt. Egy-egy család 3-4 véka magot is vetett eladásra. Az eladni való vászonfélékből azonban mindig csak mellékjövedelme volt a családnak. A kender a kalászosoknál és a tengerinél nagyobb hasznot hozott ugyan számukra, de nem sok jó föld volt hozzá a faluban, mert a java földeket dohánynak foglalták el, vagy gyümölcsfákkal telepitették be. Az eladást az asszonyok végezték, a szöszért, vászonért járó pénz is csak őket illette. Császlóban a második világháborúig termesztettek eladásra kendert. Mátészalkára, vagy a fehérgyarmati vásárra vitték a szöszt eladni. Szokás volt a szösszel való cserekereskedés is. A szamoshátiak a márasarosi rutén vándorárusoktól szilvát, gyümölcsöt vettek szöszért.