Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Horváth Terézia: A kapuvári parasztvarrónők

6. Szanyban is hasonló volt a helyzet. Jellemző, hogy csak a besorozott katonáknak varrattak dómánt /dolmányt/ parasztvarrónővel, mert a katonaság idején úgyis csak hányódott a ruhájuk, nem volt érdemes drágábbat, jobbat csináltatni hivatásos szabóval. 7. Idővel Szanyban is nőktől tanultak varrni a parasztvarrónők: "1919 előtt csak két varró vót, aztán négyen-öten tanultak meg varrni náluk egyszerre, ós egyre több lett a varró." 8. Szanyban is készítettek a varrók gyermekruhát is. 9. Csornán, Szanyban már a szabás is másféle. 10. A környékbeli községek közül pl. Lipóton, Csornán,Szanyban éltek hasonló eljárással. A témát részletesebben ismertettem "Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott" cimmel, Néprajzi Közlemények I. /1965/ 1-2. 11. Divatot ők is csináltak:1900 táján az egyik varró készített egy nyakait

,azaz férfinak való nyakmolegitő élőkét, ami aztán rohamosan elterjedt a szegényebb férfiak között. 12. Az 1880-as években 18 q gabona, 800 "Öl" föld, tehén-, disznó- és baromfitartás, valamint tűzifa volt a járandóság. 13. Kresz Mária gyűjtése alapján, EA 2579/7. 14. A Kapuvárhoz legközelebb eső helységekben szintén specialisták hímeztek. Agyagosszergényben, Osliban, Szárföldön, Baboton a XIX-XX. század fordulójáig működött egy-egy parasztasszony, aki a falu lakosainak fejkendőt és más gyolcs- vagy batisztnemüeket "írott és varrott". Gönyey Sándor gyűjtése alapján, EA 188/3. 15. Hövejiek más községek számára általában nem készítettek testi ruhára hímzést. Szanyban akadnak azonban a mult század második felében hövejiekkel varratott koresztőto- tőkendők /keresztelőtakardk/, amiket egyesek szerint fejkendőnek is használtak a menyecskék. 16. A szárföldi főkötő képe; üjváryné Kerékgyártó Adrienné;