Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 11. évfolyam, 1-2. szám(Budapest, 1966)

Horváth Terézia: A kapuvári parasztvarrónők

múltra engedne következtetni.Kialakulása talán más községekben ment végbe, s Kapuvárott készen, esetleg némi módosítással vették át? Lőrincz örzsétől a lányán kivül még két kapuvári varrd megtanulta a pillangós kobak készítését, olyanok, akik különben a legszebb ünnepi ruhadarabok készítéséhez értettek. Gartán nem volt kobakvarró

, a kapuváriak csinálták a gartaiak pillangós kobak

iát is. így lett teljesen azonos a két község női ünnepi fejviselete, ami pedig a legszembetűnőbben különbözni szokott szomszédos helységek népviseletében is. Ez a tény mutatja legjobban, hogy Kapuvár és Garta /hivatalos egyesítésüktől függetlenül/ viseleti egységet képezett. A nem sokkal távolabbi és a kapuvári divatot Gartához hasonlóan nagyon sokban követő Vitnyéden ki sem alakult fŐkötőviselet. A kapuvári pillangós kobak lényegében változatlan maradt divatjának jó félszázada alatt. A későbbi "átfordítások", felújítások során sem változtatták. Értéke mindig egy mázsa búzáé körül mozgott /1916-1917 körül 24 korona/. Ennek háromnegyede a varratás, esetleg kevesebb, aszerint, hogy a varrónőnek "ki miien rokon vót." Csak 10 holdnál több földdel birok tudták megvenni, ezért társadalmi rangjelző darab volt. Purucvarró

; Lőrincz örzse másik specialitása a sikselem puruc

; arany, azaz sík szállal átszőtt brokátból készült, kerekgallérü pruszlik, dúsan kivarrva szalag-, gyöngy-, pillangó- ós fórizs diszitményekkel.Az 1880-as években kezdték készíteni. A férfiak felsőruháját, kivált az ünnepit különben rendszerint a férfi szabók készítették már emlékezet óta. A varrónők ezzel az egy, de annál pompásabb darabbal járultak hozzá a férfiöltözetek kiállításához. Diszitésmódja miatt tipikusan varrónői termék, szabók nem is készítették, ebből "nők tudtak szebbet" csinálni. Varratása 1914 előtt 2 koronába került, a hozzá való diszek ára 4-5 korona. Anyaggal együtt