Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

az első tavaszi munkák alkalmával osztanak szét az állatoknak, szolgáknak, stb. /EDA feihnachtsgeback cim— sző/. A svédek mag között őrzött Julkuse nevü kenyeret osztanak szét tavasszal /&. Höfler, 1902, 438./, vagy a Jnlbock nevü kecskealaku kalácsot /&• Höfler, 1905, 24, 63-64./. A dánok speciális - sokszor állatalaku - kalácsát első szántáskor az emberek és lovak kapják /Danish peasant... 1955, 62*/. A svédeknél és angoloknál - az oroszokhoz hasonlóan - a karácsonyi kéve is bekapcsolódik e hiedelemmotivumba, az utolsó karácsonyi tésztából, vagy a karácsonyi kéve lisztjéből sütik a szántáskor szétosztott kalácsot /M- Höfler, 1905, 35-36./. 152. A finnek az őszi aratóünnepre sütnek egy rozskenyeret} ezt először karácsonykor teszik az asztalra, majd tavasszal a vetési munkákban résztvevők közt osztják szét. E kenyér legfontosabb tulajdonsága rendkívüli nagysága /A. V*. Rantasalo, 1920, III. 87, 90./. Az észtek karácsonyra sütnek hasonló felhasználással kenyeret, mely az állatoknak erőt ad, vésztől óvja őket és a mezőre áldást hoz /U. ott, 103-104./. A finnek a kenyér alá teszik a karácsonyi morzsát, melyet szintén megőriznek a vetésig /U. ott, 92./. Hasonló kenyerek egyéb- az oroszok, finnek, észtek szomszédságában élő finnugor népeknél is előfordulnak /G. Ránk, 1949, 7172./. 153. Keleti szláv: F. Haase, 1949, 115,; és a már emiitett adatok. Rutén; R. Eder, 1912, 47.» Szabó 0., 1913, 180. Finn és észt: G. Bánk, 1949, 67-68. 154. Személy, Baranya m. - hogy jó termés legyen /Sarosácz Gy» gyüjtése/i Megjumurje /E« Schneeweiss, 1925, 67./. 155. E. SchneeFeiss, 1925, 67. Itt keresztben szórják a magvakat az asztalra. 156. Szlovákok; J. líjartan, 1956, 461 /tányérban/» Morvay J. gyűjtése /Rozson, Tolna megyében élő szlovák telepesek/* Mariga J., 1948, 98 /a gazda minden terményből hoz be,