Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

ót, feketeborsot, fokhagymát, ostyát, az állatoknak petrezselymes ostyát tesznek - és mindezek maradékát meghagyják az "aprószenteknek" /ez a motívum talán a házat meglátogató természetfölötti lényekkel kapcsolatos elképzelésekkel függ Ö3sze/» öt, asztalra helyezett tökre vonatkozó adatunk közül háromnál nem derül ki, hogy mire használják fel a tökötj Heves megyében azért teszik az asztalra, hogy jó módban, egészségben éljenek} a vissi katolikusok /Szabolcs m./ azért, hogy sok pénzük legyen. A- Jászságban a nyilvánvalóan ujabb eredetű karácsonyfa alatt alma és dió van. pe az ehhez fűződő hiedelem bizonyítja, hogy az alma és dió asztalra helyezése régibb a karácsonyfánál* aki felveszi és megeszi, fekélyes lesz. Püspök oogádon /Baranya m./ a szakajtó kukorica közé dugott tojással újévre gyúrnak tésztát, hogy egész évben tojásos legyen a levestésztájuk. Baracskában és Dávodon /Bácsbodrog megye/ négy tojást és négy tollat tesznek az asztal alá. Dávodon magukkal viszik a tojást és tollat az éjféli misére, és ott földhöz verik, illetve elégetik az állatok egészségének biztosítása céljából. Cserszegtomajon /Zala m./ bor van az asztalon - ezt torok és fülfájás gyógyítására használják. Ez az adat valószínűleg az ezen a vidéken ismeretes János-napi bor szokásának időbeli előbbre csúszása.^ Pogrányban /Nyitra m./ édespálinka van az asztalon, melynek maradékát egyéb maradékokkal együtt az "aprószentekének hagyják. larádon /Somogy m./ kis lekötözött pohárban méz van az asztalon, melyet egész évben lehet használni torokfájás ellen. Nagybakónakon /Zala m./ alma áll újévig az asztalon, újévkor vizbe teszik és mosdanak róla, majd közösen elfogyasztják. Ha rothadt az alma, betegséget jósolnak belőle. . Négy dunántúli adatunk szerint a másnap megfőzendő