Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

ti A ag&gsr? aeasai fis i gaaáaap ÉSSEB. 4 asua igfflBysffl 1. A karácsojiYi vacsora Zsebed/ étrendje /l.térkép/ Mielőtt az egyes elemek részletes ismertetésébe kezdenénk, bemntatiuk a karácsonyböjti /dec. 24./ főétkezés teljes étrendjét térképen. gz a főétkezés általában vacsora, illetve kétszeri étkezés esetén délután fogyasztott ebéd. Az egyes jelek egymásutánja az étrend ételeinek egymás után következését jelenti. 3ár e térkép a felvett adatok sokfélesége miatt nem eléggé áttekinthető, mégis szükségünk van rá; bizonyos szempontok csaic az egész étrend együttes áttekintése kapcsán merülhetnek fel. A múltban az egyház által előirt böjtről lévén szó, természetes, hogy a katolikus /illetve görögkeleti/ és protestáns vidékek elkülönülnek térképünkön. Katolikus helyeken általános a böjtös ételek fogyasztása, valamint a hus /a hal kivételéval/ hiánya- Protestáns helyeken vagy teljesen jellegtelen, nem hagyományos ételféléket fogyasztanak /"ami éppen van"/, vagy a karácsony napjára készitett hagyományos ételekből kóstolnak. Jóvp.l ritkábban találkozunk hagyományos protestáns karácsonyesti ételekkel: ilyen pl. az Ormányság több helyén ismert libaaprólékleves. Szórványosan az is előfordul, hogy protestáns községekben is hagyományos böjtös é— teleket esznek karácsonyeste. Iérdes, hogy ez vajon régen általános jelenség megőrzött maradványa—e, vagy csak ujabb katolikus hatás. Akárhogy is van, mindenesetre megállapíthat juk, hogy a jellegzetes karácsonyesti ételeket elsősorban katolikus vidékeken találhatjuk meg.Mi vei hiedelemvonatkozások is jórészt csak ezekhez a hagyományos böjtös ételekhez fűződnek, természetszerűleg e tanulmány is elsősorban a ka-