Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)
I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen
kenyér a fokhagymával együtt kezdő étel. d/jJlümölcsök _/5_. és_5 J /a_ 1 térkép/ A karácsony sti étrend fontos tartozékait jelentik a gyümölcsök, mégpedig elsősorban a sokfogásu palőc és délalföldi vacsorában. A gyümölcsök fontosságát növeli a hozzájuk fűződő változatos hiedelemsor. L nagyobb szerepe az almának és diőnak van. A gyümölcsök közCt tárgyaljuk a süttököt a gyümölcsökhöz hasonló szerepe miatt - mely több területen szintén fontos része a vacsorának. A körte, szőlő és az aszalt gyümölcs kevésbé lényeges. Ez utóbbinak szerepét az is kisebbiti, hogy az előbbiektől eltérően szinte egy esetben sem fűződik hozzájuk hiedelem. Legjellegzetesebb karácsonyesti gyümölcs az alma. Az egész nyelvterületen elterjedt /legtöbb adatunk palóc és délalföldi/, és a hozzáfüződő hiedelmek között szinte minden karácsonyestére jellemző hiedelemmotivumot megtalálunk. Sok esetben az étrend elmaradhatatlan tartozéka /lásd az étrend egészét bemutató térképet/ - elsősorban a palócoknál és a Délalföldön. E területeken többször szerepel első fogásként, más, fontos karácsonyesti ételekkel együtt - e tény csak alábuzza étrendbeli fontosságát. Pl. Sükösdön, Szeremlén /Pest m./, valamint Dávodon /Bácsbodrog m./ mézzel és dióval együtt képezi az első fogástj Szánkon /Pest m./ szintén az első - különböző gyümölcsökből álló - fogás tartozékai Kunágotán /Békés m./ dióval, mézzel, fokhagymával, Hódmezővásárhelyen pedig dióval, mogyoróval együtt a vacsora első fogása /lásd még az összesitő étrend-térképet/. Más esetekben az alma az étrendhez többé-kevésbé lazán kapcsolódó csemege, melyet esetleg az étrendtől teljesen függetlenül, csak hiedelemvonatkozása miatt emlitenek /ilyen esetekben nem állapitható meg, hogy milyen szorosan tartozik bele a vacsorába/* A karácsonyi alma mint a szerelmi jóslás eszköze a
