Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

rázslásra vonatkozik: Dejtáron /Nógrád m./ mákosderelyét esznek karácsonyeste, hogy sok pénzük legyen, Dnnakilitiben /ijoson m./ szintén "mákosdereglét" fogyasztanak, hogy sok nagy pénzük legyen, Pogrányban /Nyitra m./ a gazdának sütnek egy nagy "pupácskát", hogy sok kalácsa legyen. Néhány adatunk szerint a karácsony éjjelén hazalátogató természetfeletti lények táplálására is felhasználják a mákostósztát: a vissi /Szabolcs m./ görögkatolikusok a bobájkát az asztalon hagyják éjjelre, hogy egyenek az angyalkák isi Bátmonostoron /Bácsbodrog m./ a mákosgubából vagy mákosbarátfüléből a kemence vállára is tesznek: "hátha a halott hazajön". lésőbb még visszatérünk arra a problémára, hogy az "angyali esik" terminus mennyiben jelentheti a természetfeletti lények éjjeli látogatásával kapcsolatos elképzelés meglétét, mindenesetre megemlítjük két errevonatkozó adatunkat: a karácsonyesti mákoscsikot, illetve mézesmákoscsikot "angyali csik"-nak is nevezik /Nagykörű, Jászapáti, Szolnok m./. Nem feltétlenül hiedelemjellegü adalék, de mégis megemlítjük itt, hogy Jászalsószentgyörgyön /Szolnok m./ mindenkit megkínálnak a mákoscsikból, aki karácsonyt köszönteni megy. Végül egy, már inkább a karácsonyi morzsa kérdéskörébe tartozó adat: a mézescsik morzsáit zacskóban felakasztják, mert ha eldobják, az Isten megveri őket /jánoshida, Szolnok m./. A szerelmi jóslásra vonatkozó hiedelmekhez hasonlóan a mákos /illetve néha üres/ tésztára vonatkozó egyéb hiedelmek is elsősorban az északi területeken találhatók meg, kisebb mértékben délen; de elszórtan másutt /pl. Nyugatdunántulon/ is. cjJ3ült aszták,Jcenvór ^4. térkép/ A sült tészták fogyasztása karácsonyeste országosnak mondható, bár a legkeletibb területekről csak egyetlen ada-