Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

Jegyzetek

50. L. Weiser-Aall, 'HDA Weihnacht címszava. 51. H« P. Feilberg, 1906, 27. Bizonyítéka többek között az, hogy a skandináv karácsony halotti vonásai pontrólpontra egyeznek a déleurópai mindenszentek-körüli halotti szokásokkal - ez megfelel szerinte annak a ténynek, hogy délen természetszerűleg ősszel van a halotti ünnep, a természet halálának idején, míg északon a más földrajzi fekvésnek megfelelően a téli napforduló idején /U.ott, 38-39./. Szerinte napforduló ünnep északon, a sötét téli időszak közepén nem valószínű. /U.ott, 27-37./. Feilberg fejtegetése jó példa arra, hogy a kutatók milyen bizonytalan hipotézisekre vannak utalva e fontos kérdésben. 52. M. Nilsson 1916-19, 122-132, 135-150. 53. P. Geiger, 1939-40, 23054. F. Schneider, 1920, 408. Nilsson szerint mindkét eset fennált egyszerre, - mint az előbb , emiitetttik -: az autochton, helyesebben kelta eredetű hagyományra az alakoskodások karácsony köré csoportosulásában hatott a szintén kelta eredetű - római hagyomány: a Kalendae Januariae alakoskodó felvonulásai /M. Nilsson, 1916-19, 71-88./. 55. F. Schneider, 1920, 372. 56. E. Schneeweiss, 1925, 156. 57. P. Geiger, 1939-40, 229. 58. J, Lippert, 1834, 195. 59. J. Lippert, 1884, 195.> A. Meyer, 1913, 80 - középkori adatokat idéz a téli disznóvágás fontosságára) E. Schneeweiss, 1925, 203.) Herold, HDA Scbwein címszava. Nilsson részletesen idézi Tille véleményét a németek régi állatölő napjainak /szt.Márton és december 10«/, illetve az ezekhez fűződő szokásoknak a karácsonyi szokásokba való beolvadásával kapcsolatban - rögtön cáfolva ennek a lehetőségét. /M. Nilsson, 1916-19, 97-99./. 60. M. Höfler, 1905, 14, 15, 68.) F.Eckstein, HDA Zopfgebáck és Wecken címszava.