Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

északon* északkeleten, de egy alföldi adatunk is van rá. A mákhoz hasonlóan minden tésztafélével kapcsolatban előfordul* Elsősorban a palócoknál a mákos tésztával egy étrenden is szerepelhet, vagy pedig a mákostésztával vagylagosan* Az említetteken kivül szórványosan előfordul tésztaize sitőként a lekvár, dió és griz is* Néhány szórványos adatunk szerint a tésztára valamilyen böjti zsiradékot * olajat vagy vajat - is tesznek* Mint mondottuk, a felsorolt tésztafélék néha protestáns helyeken is előfordulnak, általában zsirral készitve /nem beszélve itt a tejfölös zsirba mártogatott sült tésztákról/, igy pl. lapuváron /Sopron m*/, Vajdácskán /Zemplén m./, Tíszaladány— ban és Yíssen /Szabolcs m./« Azt mondhatjuk tehát, hogy a mákostészta /főtt és öntött formája egyaránt/ tekinthető a legjellegzetesebb karácsonyesti tésztának. Ízt alátámasztja a hozzáfüződő hiedelmek sokasága is. Feltűnő, hogy a hiedelmek minden esetben mákos, illetve mézesmákos tésztához fűződnek! túróshoz, lekvároshoz stb. sohasem. így esetben /fcslmás, Pest m./ közelebbről meg nem határozott tésztához, két esetben pedig üres /cukros, illetve mézes/ tésztához /Csikszentgyörgy, Gsik m*i Kolon, Nyitra m./ kapcsolódik hiedelem. A karácsonyi tésztához fűződő hiedelmeket Erdély kivételével szórványosan az egész nyelvterületen találunk} legsűrűbben azonban északon, valamint a Déldunántulon, Délalföldön csoportosulnak ezek* A hiedelmek, illetve babonás cselekmények legnagyobb része szerelmi jóslás. A leggyakrabban előforduló jósló tevékenység lényege a következő: Mikor elkezdik enni vacsorakor a mákostésztát, a lány apjának vagy bátyjának /gyakran legidősebb bátyja/ - tehát mindenképpen a család egy férfitagjának - villájáról lekapja az első falatot, kiszalad vele az utcára, s ott megeszi, vagy csak kezében tartja /gyakran az ablak alatt állva/. Amilyen nevű férfi ekkor arra jön, o» lyan nevű férje lesz /Bernecebaráti, Hont m*; Patak, Ipoly—