Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

II. Az eredetkérdések

különböző fokozatait állapíthattuk meg a teljes hiánytól vagy a helyi hatástól, formális, illetve üres, hiedelemtar­talom nélküli átvételtől a teljes értékű, nagy intenzitású átvételig és egyes motivumok önálló láhrakapásáig, belső ki­virágzásáig. bj/_A_ház^ánatok_fejlődé_sének serkenjtéjje Magyar anyagunk e csoportja az előzőhöz hasonlóan gazdag, sokrétű volt. Az állatok jó fejlődése érdekében végzett babonás cselekményeket át meg átszövi az a hiedelem, hogy a háziál­latok karácsony este a hétköznapin felülemelkedő, különleges lények. A növényekkel kapcsolatban nálunk nem volt erre pél­da, de egyes szomszédainknál igen. 1 '' 3 Feltűnő tehát, hogy a lóval és tehénnel kapcsolatban nálunk is vannak ilyen voná­sok. Ha nem is lesznek az állatok emberfeletti lénnyé, aki­nek áldozatot kell adni, de mindenesetre tiszteletövezte, szinte szent állattá válnak. Valószínűleg közrejátszik ennek az elképzelésnek nálunk való elterjedtségében és fennmaradá­sában az az egyházi eredetű motivum, mely szerint Krisztus állatok közt született. 174 Nézzük először népesebb csoportunkat, melynek adatai az állattal való közvetlen kapcsolatra vonatkoznak: vagyis leggyakrabban az állat megetetésére, megitatására, almozásá­ra. A karácsonyi asztalra vagy asztal alá helyezett szalmát, szénát /esetleg fosztást/ ritkábban alomnak hasz­nálják, de sokkal gyakrabban megetetik az állatokkal. Mond­hatnánk, hogy ez minden hiedelemháttér nélkül is kézenfekvő cselekmény. Ezt a tényt valóban figyelembe kell venni, mint a szokást fenntartó tényezőt, de ez nem zárja ki a hiedelem­tartalmat - és valóban, sok adatunk szerint az állatok fej­lődése, egészsége, jó étvágya, nagyobb tejhozama, stb. érde­kében teszik ezt /és gondoljunk arra is, hogy a szénát e-

Next

/
Thumbnails
Contents