Cs. Pócs Éva: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 3-4. szám - A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre (Budapest, 1965)

I. A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal a magyar nyelvterületen

mint mondtuk, néhány hiedelemmotivum e területeken is felfelbukkan, itt a karácsonyestének nem fő jellemzője a vacsora és az asztal, hanem elsősorban a különböző kántáló, ala25 koskodó felvonulások. Természetesen a karácsonyi vacsora, mint közönséges étkezés, itt is létezik, éppen e területeken azonban - jellemző módon - nemcsak a hiedelemmotivumok hiányoznak mellőle, hanem még a pusztán a sok fogásban, szertartásos étkezési módban kifejeződő ünnepélyesség is. Egyes hiedelemmotivumok szórványos felbukkanása /pl. Moldvában: széna az asztal alatt a látogató Kisjézusnak/ sem bizonyítja, hogy itt az egész motívumkor pl. a Dunántúlon vagy a palócoknál megnyilvánuló komplexitásában megvolt, hiszen egyes motivumok vándorolhatnak a motivumkör egészének terjedése nélkül. Többek között ez utóbbi tény miatt sem kezelhetjük zárt egészként e hiedelemkört, hanem az egyes elemeket külön-külön kell vizsgálnunk - és az emiitett "komplexitás" is csak egy fikció, melyet a jelenkori állapotok alapján állítottunk fel: lehetséges, hogy az egyes hiedelemelemek nemcsak céljukban, megnyilvánulási formáikban, hanem eredetükben is különbözőek, csak a karácsonyi vacsorához tartozásuk foglalja őket egységbej de egyelőre nem tudhatjuk, hogy ez az egység több-e puszta térbeli és időbeli egységnél) hogy az eredetkérdéseket megismerve összeállnak-e hiedelemmotivumaink egy eredetileg közös célt szolgáló hiedelemkörré? +