Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai
lépés , ügetés , vágtatás . A lépő lónak az olyan lovat nevezték, amely lassan, csak lépTe jár. A poroszka alatt pedig a lassú és apró léptekkel járó, illetTe haladó loTat értették. A ló tulajdonságaira és mozgására szolgáltak még a: lép , - kocog , - üget , - nyargal , - Tágtat , - ágaskodik , kapál , - mg , - harap , - hortyog /fejét szügyébe vágra felrúg/, szaTak is. Az abraknak röhög a ló. A horkan és n yihog szavak szintén lóra vonatkozó kifejezések. A kanca sáriik , a csődör hág vagy megugorja a kancát. A ló jó vagy rossz tulajdonságaira használt kifejezések a következők: bokros , - csökönyös , - fáradt , - serény , - sovány , - jó, - kényes , - kezes , - hitvány , - kócos , szelid , - szemes , - szilaj , - rossz , - rug ós, - kemény szá jú , - karó rágó , - vak , - vén , - kos orrú , - kosfejü , - csapott faru , - gyenge , - leromlott , - vén gebe , - stb. Használat szerint megkülönböztettek: hátas vagy nyerges , hámos , kocsis , szekeres , rudas , lógós , kisefás , ostorhegyes, gyeplős , .igá s , parádés , malom huzó , vízhordó, nyomtató , vontató , taligás , málhás , szántó , heverő vagy méné ses lovakat. Hivó szavak:"ne j•, »ne-ló !* A 3ó fektéből keltő szavak ezek: "Co-fel j" Menésre biztató szavak: "£j_i!"i "gyi-te l" ,a "csety ", "haj-ló !" A jobbra fordulásra használják a " tüled ", a balra fordulásnál a " hozzád" vagy " co ide !" szavakat. Rosszul herélt lovat, amelynek egyik heréje bentmaradt "cap"-nak nevezték. Igy találtam Kecskemét'régi Írásaiban: "Az egyik ló öreg. Monyasbul herélt Czap." /1779/ A székelyeknél a "cap" divatos táj szó, kecskebak értelemben. Yalószinüleg a "cap" szót, minthogy az nem egész, hanem csak fél, azaz kicsiny kecskebakot jelentett, vitték át rosszul a herélt csődörre. Ugyancsak az ilyen csődört nevezték még "kondor"-nak is. Ugyanezen kifejezés szolgált a rosszul herélt magya^* bikára is. A "kondor" göndör, göndörödé szőrzetet jelent nyelvszótáraink szerint. Valószínű tehát, hogy a magyar fajta bika fején és nyakán ivari jelleget mutató na-
