Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai

ló-szinek felsorolásában ennek 13 különböző elnevezését említem meg. Közmondásainkban többször szerepel így: "

%icsinY cs

ikó na

gy derestől, - Hámot vonni tanul restül

." Más helyen találjuk ezt: "

Margit asszony, deres ló, - Ritkán válik benne Jó." A " szépe

" lónak kell még magyarázatát adnom. Ha a fehér vagy szürke lovon sárgás vagy fekete pelyhek kezdenek látszani, akkor nevezik a ló szinét szépének

, illetve szep- lősnek

. Mielőtt a lószinek felsorolására rátérnék, két példát mutatok be arra, hogy Kecskemét város ménesébe egy és ugyanazon időben milyen lószineket soroltak fel. pl.: 1800. október 15-én a város ménesében levő csikók billegzése alkalmatosságával tett feljegyzésben igy olvashatjuk; Deres

, Vasderes, - Vörösderes

, - Feket

e, - Pej, - Pejkesely

, - H§bospej

, - Pirospej

, - Sötétpej

, - Világospej

, - Sárga

, - Világos sárga

, - Sültszőrü

, - Szürke

, - Almásszürke

, - Bodza szürke, - Daru szürke

, - Vércse szürke

, - Világos szürke

. A város ménesének megszámlálása alkalmával 1809-ben a következő lószineket emiitik: Pej

, - Pirospej

, - Mogyorójául - Fekete

, - Szürke

, - Világosszürke

, - Sötétszürke

, Almásszürke

, - Sárga

, - Seregély szürke

, - Sült szőrű

, Vércse szürke

, - Világos pej

, - Sötét pej

, - Fekete sögel- lős

, - Fakó szárcsa orrú

, - Fekete szamár orru

. A kecskeméti lovak szinei és szinváltozatai; Barna /1591, 1760, 1785/, - Fekete barna /1767/, - Fényes barna /1801/, - Gesztenye barna /1788/, - gyári barna /1782/, - Szattyán barna

/18Q2/. - 6z barna /1783/. Deres /1595, 1691, 1786/, - Barna deres /1756/, - peres forma /1781/, - Fekete deres /1783/, - Kék deres /1597/, - Sárga deres /1783/, - Setét sárga deres /1823/, - Vas deres /1691, 1785, 1849/, - Vas deres szőrű /1708/, - Veres deres /1786, 1806/, - Vércse deres /1?08/, - Vörös deres /1597, 1792, 1806/, -