Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Szabó Kálmán: A kecskeméti állattenyésztés szókincse és szólásmondásai
Holmi csiri-biri jószág 803 Görbe hátú ókor 782 Göböly ökör 778 Heverő ökör 783 Hevert ökör 778 Hizott ökör 773 Holmi csip-osap marha 803 Jó húsban lévő tinó 802 Meddő tehén 784 Kisd ed kajlás ökör 780 Ki s kék tehén 783 Kövér meddő tehén 803 Kurta ökör 823 Kurtás tehén 777 Nagy, szép tinó 803 Sovány, bágyadt, apró csúnya forma ökör 802 Szakadt tinó 803 Szép marha 782 Tukora/tuhora/ kis oláh tehén 765 Vastag termetű ökör 806 Vékony, hosszú derekú ökör 798 Vékony, rövid,ö tö dftt üsző 772 Hibák, hiányosságok: Jobb hátulsó lába törött 782 Az első lába csánkósan állott 804 Két lába összeálló /vagyis kecske lábu ökör/ 791 Törött lábu tehén 753 Bal lágyékán egy pucok kelés 853 Hájogos szemű ttszó 803 Hegyes fülű tinó 783 Köszvény rontotta űszó 782 Kurta farkú tehén 783 lyog vagy más valami hiba vala 832 Szemöltsű volt a szemén 803 Bánátosi csuny formájú ökör 802 Hideg a farkát elvette 784 Szemökös tinó 783 A tinók oldalukon hogy dol goztak, látszott a tézsla helye 802 Az orrán egy pup 806 Szilaj volt, idehaza nem fej hette 773 Görbe, sovány tehén 804 Meddő, fogatlan tehén 804 Egyik szemén termés vagy háA magyar ember nemcsak a lovát szerette és szólította nevéről, hanem fejős teheneinek és ökreinek is nevet adott. 1797-ben Kovács Márton kecskeméti gazda végrendeletében olvashatjuk; "Feleségemnek hagyok egy fejős tehenet, Bárány nevezetűt, a másikat pedig hagyom a fiamnak, Daru nevezetűt."
