Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

16. 1920 Statisztikai Közlemény: Összes népesség: 784. őstermelő kereső: 363 eltartott; 354 ipar " 10 • 27 kereskedelem " 3 " 5 közszolgálat » 3 • 12 véderő » 2 M nyugdíjas M 1 • házi cseléd " 6 " 17. Ha apróbb szívességet tesznek egymásnak az emberek, borba fizetnek; gyógyítás, hajvágás ellenértéke 1/2-1 liter bor. 18. 1945, közvetlen a földosztás előtti birtokmegoszlás: 25-50 hold 1 gazdaság 0,50 $ 10-25 hold 48 gazdaság 25,36 % 5-10 hold 44 gazdaság 23,23 % 0-5 hold 104 gazdaság 52,75 % 19. "Ha valakinek 10 hold földje volt,az már rátarti volt, gőgös. Sok részi nem is szólt, ha nem árnak szólították. Ilyen embernek már süvegelni kellett mert már fogadott kapást, meg aratót. Az ilyen már maga nem kapált, nem is aratott, csak szántott, vetett, meg a szőlőbe járt ki." Retki Károly 59. 20« Erdei Ferenc: A magyar paraszt társadalom. Budapest, én. 90-95 p. 21. "Nem vettem én fődet semmit sem, nekem csak az van, amit örököltem, de az mind megvan. Régi mán ez a ház, de jó volt a nagyapámnak, meg az apámnak, akkor jó lesz nekem is. Nem tudtam volna miből venni fődet, mert kellett a pénz a napszámosoknak. Itt lakik a szomszédban is egy ember, aki mindig jött a szőlőbe, oda kellett adni neki 4 q, búzát is, jaj de nehezen adtam oda, de nagyon sajnáltam." Leflér Károly 58. 22. "Mink közepesek voltunk akkor is, most is. Nekünk sohase mondták, hogy nincs ruha, vagy kenyér, mindig elküszköd-