Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

egyik a patak egyik oldalán ment, a másik a másikon. Ha ebédeltek kint a mezőn a kereszt egyik vállánál ült az egyik, a másik a másiknál. Kilenc évig éltek együtt, aztán meghalt az ura. Siratta is édesanyám, hogy sose tette volna, ha tudja, hogy igy lesz." Ezek a sorstragédiák néha egy-egy ismert népdal aktualizált formájaként fogalmazódtak meg: "Nagy András, amér sem adta Nagy Erzsut az anyja hozzá, mindig ezt danolta, ha mulatott: Verje meg az isten a szeretőm házát Verje meg, verje meg a benne lakóját Az se mindegyiket, csak az édesanyját Minek tiltotta el éntülem a janyát Ha neki jánya volt, nekem szeretőm volt, Ha neki kedves volt, nekem szerelmes volt." Ezek a történetek sok esetben szinte a tanmese tanulságának szerepét töltik be a községben: "Ezért nem szóltam én bele abba, hogy kit vett el a fiam." Ezeknek a tanulságoknak ismét szólás-mondás jellegére kell utalnunk, mert az anya beleegyezése fia házasságába kivétel nélkül minden esetben szükséges volt. + A párválasztás okainak vizsgálatakor öt tényezőt állapitottunk meg; az osztály viszonyok érvényesülését, mint a legfontosabbat, a lokalitás szabályzatának meglétét, vérségi és egyéb családközösségi tényezők, morális motivumok és esztétikai szempontok fontosságát. A lokalitás szabályzata,mint eleve adott, létező ok, helyesebben tényező eléggé állandó. Az osztályviszonyok determináló jellegét hangsúlyoznunk kell, mivel ez az alapja a szelektálásnak, az értékrendnek, hatásában fölülmúlja az összes többi tényezőt. Az illusztratív anyag kapcsán bemutatott tényezők a vizsgálat folyamán bővülnij finomodni fognak, az azonlan már az eddigi anyagból is világosan látszik, hogy lényegileg, alapvetően más szempon-