Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához

galább egy kenderföldje lenne" kiszólás nem minden esetben konkréten értendő, gyakran szólás-mondásként használják a geszti parasztok. A községben élt néhány kisnemesi származású család is. Házasodásnál olykor ez is szerephez jutott; "Volt itt a szomszédban egy nagyon jó gazda család. Egy fiuk volt csak. A fiu megszeretett egy szegényebb lányt, persze csak hozzájuk képest volt szegényebb. Az anyja engedte, azt mondtaj nem azt kell nézni, hogy milyen terebélyes a fa, hanem, hogy miből nőtt ki." 2. _Vérs_égi_ é_s_e^yéb_c^aládközössé£i__té_ny_ezők befojjása Az egyke kifejlődésével ez is fontos lett. Az alábbi nyilatkozat igy fogalmazta meg; "Nagy Erzsunak a nénje, a fiúnak meg a testvérje volt a kepés, oskolába is együtt jártak. A gyerekek vitték az ebédet a képeseknek, megszerették egymást. A fiu kilenc esztendeig járt hozzá. Az anyja nem adta hozzá, azt mondta, hogyha Király Józsihoz megy, három kanál lesz neki, mind a három az övé lesz, de ha Nagy Andráshoz megy, csak egy kanál lesz. Nem is adta a lányát a szeretőjéhez, Nagy Andráshoz, hanem Királyhoz. Mind a kettőnek 1/7 földjük volt, de az egyik helyen hárman voltak testvérek, azért mondta a lány anyja, hogy akkor a három kanálból csak egy lesz az övé, emitt meg egyes volt a fiu." A házasság létrejöttének magyarázataként számos esetben hangzott el ilyen vélemény; "Egyes fiu volt, jól állottak, szivesen hozzáadtam a lányomat." "Az uram egyes fiu volt, vagyonos volt,oszt muszáj volt elmenni hozzá." Az egyke ill.a kevesebb gyerek lehetősége a házasság megkötésekor gyakran számitásba jött; "A harmadik lányom Harsányba ment férjhez. Kérdezte a lány, hogy menjen-e? Én nem akartam,hogy másik faluba menjen. Az uram azt mondta adja, mert nem hányja alá ,a sok gye-