Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Csalog Zsolt: A kocsi és szekér Szentes vidékén

A KOCSI ÉS A SZEKÉB SZENTES VIDÉKÉN + A kocsi és a szekér a magyar paraszti teherhordás, közlekedés eszközanyagának legfontosabb, központi szerszáma* Mint amennyire közmondásosán hozzánőtt lovához a honfoglaló magyar, olyanformán elválaszthatatlan kocsijától a mai. Annak ellenére azonban, hogy minden gyűjtőnek, bárhol járjon, elkerülhetetlenül szeme előtt van, keze ügyébe esik e tárgy, az irodalomban vagy másféltucat rövidke közlésen kivül mindössze három-négy dolgozat foglalkozik kérdésével részletesebben, s ezek közül is kettő erdélyi anyag alapján.^ Az Alföld déli részére vonatkozóan pedig egyetlen néhány soros megjegyzéssel s egy fényképpel kell beérnie annak, aki a kocsi összehasonlító vizsgálatával szeretne foglalkozni.^ ügy vélem tehát, hogy ha sikerül az irodalomhoz egy vidék anyagának leírását hozzátennem, nem végeztem haszontalan munkát. A jelen dolgozat anyaggyűjtését 1955. nyarán végeztem. Adatközlőim tanyai parasztok, fuvarosok, bognárok és kovácsok voltak. A néprajzi módszerű anyaggyűjtést kiegészítettem levéltári kutatással is, e tekintetben azonban sajnos nem törekedtem teljességre. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a kocsi és szekér szó a köznyelvi azonos jelentéstől eltérően, de szegedi, ceglédi és galgamácsai adatokkal,^ tehát - mivel e környékről ellentmondó adat nincs, - valószínűleg az ország + A IV. Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatra beküldött pályamű. Az eredeti kézirat a jelen formában 68 fénykép melléklet elhagyásával rövidült. /Szerző./