Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Molnár Mária: A párválasztás és házasság néprajzi vizsgálatához
intézményesitett kapcsolat lévén befolyásolja a felnőtt közösség társadalmi kapcsolatait) igy nem lényegtelen, hogy a kapcsolatokat erősen meghatározzák a résztvevők gazdaságitársadalmi viszonyai. Az alábbiakban a geszti parasztok véleményeivel és nyilatkozataival illusztrálva szedjük rendbe a helyi párválasztás és házasodás egynéhány tényezőjét, amelyekben objektíve és szubjektive kifejezést kap az az értékrend, amelynek alapja itt is a geszti paraszt társadalom két világháború közti aktuális gazdasági és társadalmi rendje. A. Párválasztás és házasodás tényezői 1. 0sztályyi s^onyok_érvényesülé^e A párválasztás okainak vizsgálatakor első helyen kell megemlíteni alapvető fontossága miatt. Az osztálykülönbségeket elsősorban a föld mennyiségén mérték le: "Az élet rangadó alapja volt a földkérdés, vagyonosabbak nem vettek el szegényt, kikerülték a szegény lányt a módosabbak. Mindenki ahhoz akart menni, akinek volt földje-, azt mondták; a többhö több kell M . A régi ellentétet a volt telkes jobbágyok és a volt zsellérek között,amely a két világháború között a nagygazdák és jó középparasztok ill. a szegényparasztok, földnélküliek ellentétévé alakult át, igy fejezték ki; "Akinek volt földje nem vett volna el zsellérlányt, mégha gyöngyvirág lett volna is, csak azt nézte, mi lesz a vagyona utána." Ez az ellentét nemcsak az egyes társadalmi rétegek között mutatkozott meg a párválasztás alkalmával, hanem az egyes rétegeken belül is; "Az volt az első, hogy szép legyen a lány, de ha házasságra került, az az első, akinek egy kis szegénysége volt. A nagygazda fiu nem vett el csak 'gazdag lányt, nem lett volna baj tán, ha félszeme van, az se." A földbirtok nagysága mellett a gazdálkodás szinvo-