Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)
Csiszár Árpád: Csikólép és emberkoponya
el, hogy mintán eddig nem tudtak rajta segíteni, az emberkoponyát még megpróbálják. A betegség orvosilag tehát nem határolható körül. A pici gyermek hirtelen felriadása, a sötétségben félés, az ijedelem és a nyavalyatörés az ósi hitvilágban ugyanarra a forrásra vezethető vissza. A rebbenős gyermek a más számára láthatatlan szellemvilágban lát valamit, amitől megrebben, fel sir. Az ijedős fiatal a sötétség rém-alakjait látja azok susogását hallja. I nyavalyatörést gonosz szellem ragadja fleg» vr -y mintegy révületbe esve egy időre a lélek távozik el belőle. Ezek a betegségek a varázslatokkal, rossz szellemekkel, kísértetekkel tele "másik világ" vetületei. Gyógyításuk sem történhetik a szokott tapasztalati uton, a füvekben- fákban található orvosságokkal.Ellenük ugyanebből a forrásból való orvosság szükséges. Honnan szerzik ai eroberkopony át? Kokas Andrá^ná Gergej.yiugornyán elmondta, hogy akkor szereztek emberkoponyát, amikor a temetőben sirt ástak és ásás közben régebbi sirt találtak. Ha szükség volt rá és ilyenkor nem találtak koponyát, mác faluba is átmentek érte. Ehhez figyelembe kell venni, hogy a régi temetőket folyamatosan, nemzedékről-nemzedékre használják. A régi temetőben alig történt ^irásás, amikor előbbi temetkezést ne bolygattak volna meg. Emellett az egyes családok általában egy sirba temetkeznek. A kiásott sir aljában egyik oldalra "padmalyt" ásnak be, oda taszítják be a leeresztett koporsót. A sírba való kővetkező temetkezéskor újra ássák a sirt. Ilyenkor szokszor felfedik a megelőző temetkezést. A koporsót ilyenkor vagy a másik oldalba ásott padmalyba taszítják be, vagy a sir fenekére helyezik. A felfedett előző temetkezést a sírásók rendszerint felf edik.Jándon Balázsi Ferenc beszélte el, hogy Gergelyiugornyán volt az egyik sirásásnál.A férfit temették, az asszony már előbb meghalt. A sirt megbontották, látták a koponyát és látták a ruházat maradványait
