Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Mádai Gyula: Diósgyőri adatok a népi állatgyógyitáshoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz

massa, üjmassa, Bükszentkereszt, Bükkszentlászló, Bőpáshuta a XViii-iix. századi bükki iparfejlődés következtében létesül a diósgyőri koronauradalomhoz tartozó erdős vidéken. Pereces, Ujdiósgyőr-Vasgyár a diósgyőri határban épül a XII-X2. századi nagyarányú iparfejlődés következményeként. A két világháború között Diósgyőr nagyközséghez tartozik Ujdiósgyőr-Vasgyár, Pereces. 1945 január 1-én Diósgyőr nagyközség egyesül Miskolccal. A további egyesítések végeredményeként Diósgyőr, Hámor, Lillafüred, őmassa, Ujmassa Miskolc város III. kerületét jelenti, mig Pereces és Ujdiósgyőr-Vasgyár a II. kerülethez tartozik. A többi emiitett település önálló község. Ifj. Horváth Béla - Marjalaki Kiss L* - Valentiny K.; Miskolc. Bp. 1962. 15-70. 2. 1871-ben Diósgyőr legelóterülete

; 1066,644 osztrák hold. illami Levéltár Tagositási iratok 140 nr. 1939-ben Diósgyőr nagyközség mintegy 20,000 holdnyi határából 876 hold legelő és 804 hold rét. Ugyanakkor Diósgyőr állatállománya

; 567 ló, 410 szarvasmarha, 1214 sertés, 136 kecske. Eorsod vármegye. Szerk. Csikvári Antal Bp. 1939. 41-42. 3. Történeti adatok is bizonyitják; régen gyakori volt a sertesmakkoltatás Diósgyőr környékén.Mátyás király 1471ben szabad makkoltatást engedélyezett a diósgyőri pálosoknak a vár erdőiben. Rupp Jakab

; Magyarország helyrajzi története II. Pest 1872. 55. "Makkoltatásórt a Jobbágyok, lakó-helyek Határjában,minden darabtól hat kraiczárral kevesebbet fizessenek az vidékieknél: Pusztákban lévő Erdőkben pedig Makkoltatások azon bérért légyen, a mint a földes Urasággal megegyezhetnek..'* Diósgyőr Urbárioma 1771. Miskolci illami Levéltár. Tagositási iratok 140 nr. A ma élő diósgyőriek nem emlékeznek makkoltatásra. Innen az 'utóbbi évtizedekben nem hajtottak nyájat az erdőbe. Kisgyőrben még néhány éve láttak tsz-nyájat makkra hajtani. Gyakori volt