Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

csökönyössé válik, ha kísőn taníttyák he, nem akarja mekszokni a dogot." Akkor is csökönyös lesz, ha oktalanul ütik, ijesztgetik a lovat.*A csökönyös lú nem akar inditani. Táncol, vizel, f...ik a kocsi előtt, hátrarug, összetöri a kocsi elejit, a másikat is megbolondítja. Ha nagynehezen mégis elindul, akkor még megy neki tfíznek, víznek, teherrel együtt, nem lehetne megállítani. Mikor nekiugrik a hámnak, akkor szakad az istráng, törik a hámfa. illtő helyéhen sem nyugodt: kilép az istrángból, ki akar fogni a kocsison. Van olvsn csökönyös ló, amelyik nem akar a kövesutra felmenni, vagy nem akar nagykapun bemenni.

1

' Fodor László azt mondja a csökönyös lováról; "Mikor szántottam vele, a főd vígin az istennek se akart befordulni a barázdába, ügy fogtam ki rajta,hogy bekötöttem a szemit fekete kendővel, hogy ne lássa, hun van a főd víge. Néhány kerülíst még látattam így csinálni szípén, de ótán megin csökőnyösködött még a kendő alatt is. Biztosan kiszámolta magába a lípíst és onnan tutta, hogy hun a főd A csökönyös lovak túlnyomó része a kancákból kerül ki, herültből nagyon ritkán. "ügy aggyák el a csökönyös lovat, hogy pájinkát tőtenek a fülibe. Ettül mékkantyúl

. szelíd lesz, jól huz, nem Mnnya, akarnit csinálnak vele. ócsón aggyák el, a paraszt örül, hogy jó ócsón lovat vé'tt, csak osztán másnap, mikor be akarja fogni, akkor níz nagyot." Csökönyös lovat nagyon nehéz megszelidifceni, de meg lehet. Hidvégi Lászlótól agy hallottam egy ilyen nagyon csökönyös lő betörését, hogy húzató lánco

t kötöttek a nyakára s kát ökörrel meghúzatták, a lovat húzták a földön, az meg maga után a rakott kocsit.Ettől kezdve nagyon szépen inditott, húzott, de csak hogyha lánccsörgést hallott. Ezért a gazda nem ostort használt, hanem egy kerékkötő láncot hordott az ülés alatt s ha lova megfelejtkezett magáról, megrázta a láncot, a csörgéstől mindjárt észheztért.