Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

előre dogra két első lábát, - jön a világra. Segíteni, hozni nem szabad, az anyja ügyi3 kinyomja. A köldökzsinór is széjjelhúzódik magától. Utána nem sokára kinyomja az anyja a poklát /magzatburkot/ is, amit lapáton kivisznek és a tanya háta megett elásnak* Ha burokban születik a csikó, körömmel kiszakítják a burkot, - ha már a nagyobbik fele kint van. Mert előfordul, hogy a kanca vajúdásában visszaszívja a csikót s ha ilyenkor fel van nyitva a magzatburok, akkor megfullad a csikó. A világrajött csikót megköpködik, megszidják: "Jaj, de csúnya vagy", - hogy meg ne verjék szemmel. Azután megnézik, hogy csődör-e vagy kancacsikó. A kancacsikónak jobban örülnek, mert ez utódokat is nevel. A csődör meg hámos lónak a jobb, - erősebb ő ha kiherülik. Elébe teszik az anyjának, az lenyalja. Egy rossz vaskanállal kipucolják a talpát, a kocsonyás részt eltávolítják, mert ha az megkeményedik, ferdén nő a patája, bakkörmü lesz. Találgatják, milyen nevet adjanak neki. Ha fekete a színe, akkor Bogárnak nevezik el, ha lába fehér, akkor Keselynek, ha homlokán fehér folt van, akkor Csillagnak. Az újszülött csikó felszáradás után lábra áll, száját odanyomják az anyja csecséhez - ha meg nem találta volna magától - hogy szopjon. Ha nem akar szopni, ugy vezetik rá, hogy a gazda a mutató ujját belenyomja a szájába, majd a kanca tejéből rácsepegtet a szájára. Azt lenyalja és rájön, hogy jó az. A kis csikó az első 9 napban a csikóketrecb

en van, közel az anyjához, vagy éppen az anyjával együtt. Eddig a 9 napig az anyját nem fogják be, 9 nap után könnyebb terhet huzatnak vele. Előfordul, hogy az anyja nem szoptatja a csikót. Ilyenkor aztán minden ügyességét, fortélyát előveszi a gazda, hogy elvállaltassa az anyjával a csikóját. "Az annya nem akarta elvállalni, nem is szoptatta a csikót, öcsémnek vót huzósharmonikája, oszt ott az istállóba elkezdett a húzós-