Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 10. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1965)

Márton László: A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse

ló* 42 é. ím. közi./ A komor lovat eladni is nagyon nehéz, elébb-utóbb a vágóhidra kerül. Színek szerinti elnevezések; A Nóniusz szinei: ?ekete, nyári fekete, sötit pej, világos pej, piros pei vagy gesztenye pej. Az arabs színei: almásderes, vasderes, fekete, szürke mely öreg korban kifehéredik, ekkor fehir

. A lipicai szine a szürke

, de gyakran fakó

, pej, fekete és vasderes. Igen ritka a bogárfekete

. A tarka lő nagyon ritka. Ha babonás ember ilyet lát, azt mondja; "Tarka lovat látok, szerencsét találok." A gidrán mindig sárga színű vagy pej. Sokan nem szeretik a sárga lovat. "Sárga lú nem la." Legkedveltebb szín a deres

, almásderes és a pej. Szólás: Ha nem szürke, ha nem hóka, ha nem kesely, nem la az. /Hídvégi László 45 é. fm. közi./ A csikónak, - ha az első szőrit elhányta

, megváltozik a színe. "Legelőször a szeme alatt kezd vetkezni" - itt matatja meg, milyen lesz majd a végleges szine. A deresen született csikó fehér lesz, a pejből világos pej, a feketéből fakó, nyári fekete, vagy gesztenyepej.Általában mindig világosabbra fordul a szine, mind amivel megszületett. A fakó fakónak marad. /Hídvégi László 45 é. fm. közi./ A ló minden évben vetkezik /vedlik/. Kora tavasszal kezdi és egyszerre az egész testén kezdi hullajtani a szőrét. Egy hónap alatt kinő az uj szőre, mely ugyanolyan színű, mint a másik volt. Lábainak állása szerint, - ha a két első lábát térdben összefelé tartja, a patái meg széjjelállnak, akkor franciás

. Ha a két hátulsó lábát csügben feni össze, akkor gácsos. Ha meg nagyon egyenesen állnak a hátulsó lábak, akkor karós

. Ha ugy áll, mint a tehén, akkor tehénállásu

. Ha a lő járás közben kifelé hányja a patáit, akkor lapátol

, ha meg befelé, akkor hegyfaltipró

. Ha a hátsó lábait járás köz-